Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

Szerinte az emberi élet tanulmányozása csak úgy járhat biztos sikerrel, ha kétségtelen biológiai alapokra támaszkodik. Ezek pedig — a táplálkozás nagy fontosságánál fogva — szükségképen feltételezik a testek chemiai tulajdonságainak ismeretét. A chemia birodalmába azután nem lehet behatolni fizikai, a fizikaiba pedig mathematikai ismeretek nélkül. íme egy szédítő pirámis, amelynek lépcsőit az ú. n. exakt eredményeket produkáló tudományok alkotják, — a tetején egy sűrű fátyolba burkolózott alakkal, az összes tudományos kutatások végső céljával, az emberrel! Comte nagyon tisztában van vállalkozása rettentő nehézségeivel. Nyíltan vallja, hogy a mathematikai, fizikai, chemiai s a biológiai jelenségek, valamint a szociológia között hatalmas űr tátong,

1) amelyet nem egykönnyen lehet áthidalni. Ám ép az a célja az ő rendszerének, hogy e téren az áttörés szerepére vállalkozzék. Ha az emberiség immár megalkotta az ég fizikáját a csillagászattanban, a föld fizikáját a mechanikai erők tanában, a szerves testek fizikáját a biológiában, semmit sem tart a fejlődés természetesebb követelményének, mint hogy létrejöjjön a tudományos megfigyelések szisztémája is : a társadalomtudományi fizikában (physique sociale.) Ebben a nagy munkában már az emieri szellem válik a történelmi alakulások legjelentékenyebb tényezőjévé. Oly igazság ez Comte szemében, amely külön bizonyításra egyáltalán nem szorul.'

2) Az emberi értelem az, amely bebarangolja a részleges tudományok mezőit, hogy azoknak indukció, tehát tapasztalati megfigyelések utján megállapított törvényeit, mint általános tényeket, szolgáltassa át a szociológiának. Az emberi értelem az, amely az izoláltaknak s megérthetetleneknek tetsző életjelenségeket a már felkutatott törvényekkel természetes kapcsolatba hozza. Az emberi értelem az, amely Littré szerint »lemondást prédikál a változhatatlannal szemben, rávezet bennünket annak megismerésére, ami megváltoztatható s morális erőt kölcsönöz arra nézve, hogy a dolgok tulajdonságait anyagi helyzetünk s önnönmagunk megjavítására felhasználhassuk.«

3) Végül az emberi értelem az, amely a múlt és jelen törvényszerű adataiból a jövendő tudományos megismerésére (prévision scientifique) képesít,

4) mint ahogy ez az exakt jellegű tudományágaknál szokott történni. íme rövid vonásokban a pozitivizmus alaptételei. Mikor a comteizmus az összes tudományok egységesítésére s főleg a szociológiának reorganizálására vállalkozik, alapjában helyes dolgot művel. Az ember a maga testével s némikép szellemével egyetemben a változhatatlan törvények alatt álló fizikai világhoz tartozik. Az atomok benne sem élhetnek önkényes életet. ') I. m. I. 21. -) I. 40., V. 216., 219. et passim. 3) Preface d'un disciple, XXI. 4) IV. 328. et sequ.