Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

Egyesüléseiknek, szétbomlásaiknak, a bennük rejlő erőknek az emberi testben sem lehetnek egyébfajta törvényei, mint — Comte szavával élve az öntudatlan világban. Bizonyos tehát, hogy a külső, a fizikai világban kétségtelenül megállapított alapigazságok a fizikai ember életjelenségeinek törvényeivel ellenkezésben nem lehetnek. Következőleg a tudományos vizsgálódások mindenesetre számos elburkolt tüneményre fognak világosságot vetni a haladó idők folyamában. Másrészről a szociológia nem mondhat le arról a tendenciáról, hogy bizonyos mértékben divinálni, jövendölni tudjon, mert különben tudományos jellegét hozná áldozatul reménytelenségének. Az az ismeretkör, amely exakt jellegre nem törekszik, nem érdemli meg a tudomány nevet. Vannak azonban bizonyos jelenségek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a comteizmus a maga merev, külső tapasztalatokon nyugvó kizárólagosságával az említett »absolument inaccessible« helyett bizonyos hasonló jellegű célt tűzött ki maga elé. Rá kell mutatnunk mindenek előtt arra az erőszakos eljárásra, amelyet a comteizmus a transcendentális, a természetfölötti világgal szemben tanúsít. Nincs a világtörténelemben univerzálisabb érzés, univerzálisabb fogalmi lét, mint épen a vallásé. Véleményünk szerint annak a tudománynak, amely az emberi életjelenségek megfejtését tűzte ki feladatául, az egész embert, úgy amint van, vizsgálódása tárgyává kell tennie. Ám a comteizmus így okoskodik : Az én elméletem vasabroncsai a vallási élet tényeit nem bírják átkarolni, tehát ki kell azokat irtani a szívekből és az agyvelőkből. Vájjon miféle megnyugvást szűr át a lélekbe az az elmélet, amely az életnek ezen, minden embert legközelebbről érdeklő kérdéseivel szemben ilyen radikális megoldással él ? Vájjon a maga természetes jogkörében mozog-e az a tudós, aki ahelyett, hogy az egyes történeti tünetek megfejtésére törekednék, az ő tudományos theoriájához akarja hozzáreparálni az emberi természetet? Transcendentális gondolatok és érzések voltak vannak és lesznek is ° j mindaddig, amig a gondolkodás az okság törvényeit el nem ejti s ainig csak kíváncsi lesz arra, hogy az ember mit is keres itt a földi térségeken. Ebből a betegségből pedig — ha egyáltalában annak nevezhető — semmiféle tudományos elmélet viviszekciója sem lesz képes az embert kigyógyítani. Comte a fizika módszerével akar eljárni a szociális életjelenségek törvényeinek felismerésében. E tekintetben annyira híven akarja követni kitűzött alapelvét, hogy nem csupán a theológiát s a metafizikát, hanem a pszichológiát is kitörli a tudományok sorából, mivelhogy szerinte a megfigyeléseknek rajtunk kivül álló jelenségek lehetnek csak a tárgyai — senkisem rendelkezvén két »én»-nel, hogy amikor az egyik működésben van, a másik figyelhesse annak fázisait. Azt állítjuk, hogy az ilyen eljárás árnyakat üldöz.