Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

szerint a külső ingerek befolyására bizonyos sorrendbe helyezkedett agyrészecskék működése. Következőleg az emberi akarat mindenben a természet gépies törvényeinek engedelmeskedik. Intellektuális vagy spirituális erők irányító befolyásairól pedig épenséggel nem eshetik szó. A lélek fogalmát ugyanis Hellwald szerint az integrált, az összesített erők alkotják, lényegében tehát egy és ugyanaz az élettani, a fizikai erőkkel. Bain felfogása szerint »nincs semmi ok annak feltételezésére, hogy az ú. n. önkényes mozgások nem teljesen és szükségképen fizikai okok eredményei ép úgy, mint a bolygók járása vagy egy távirat leadása.«

1) Hellwald szerint pedig »lehetetlenség, hogy valaha az emberiség történetének csak egyetlen mozzanata is létezett volna, amidőn egy, a természetiektől idegen erő irányította volna annak fejlődését s a társadalom elszakadhatott volna a talajtól, amelyből kisarjadzott.«

2) Ily előzmények után természetes az eredmény, amelyet a materializmus a történelmi jelenségekről tételként megállapít s amely szerint az emberiség élete folyása semmi egyéb, mint »kényszerítő szükségességek sorozata.»

s) Ide vezette a materializmust szerencsétlen alapgondolatának minden akadályon keresztül erőszakolt alkalmazása. Egész önkéntelenül Berkeley, angol filozofus, jut itt eszünkbe, aki Locke merev tapasztalati bölcseletét tovább vezetve ama meggyőződésre jutott, hogy — az érzéki észrevevés minősége egy-egy tárgyra nézve is kinek-kinek szellemi állapota szerint különböző levén objektív világ nem is létezik; a való életet a mi eszméink alkotják. Történt azonban, hogy Berkeley erős gyomorbajt kapott. A rideg valóság önként erőszakolta lelki szemei elé a képzetek és a lét között fennálló különbséget. Ámde filozófusunk hajthatatlan maradt. Orvosa az érdeklődők előtt a következőleg számolt be sorsáról: »Egy makacs képzet szorult a gyomrába s képtelen vagyok megszabadítani tőle.« A megfordított hasonlatosságot Berkeley s a materialista irók között a következő fejtegetések kapcsán nem lesz nehéz felfödözni. Dr. Adolf Bastian a »Zeitschrift für Ethnologie« egyik számában bírálat alá vévén Hellwald művének ethnologiai vonatkozásait, úgy látja, hogy benne a leközölt materiális alapelvek s az előadott néprajzi adatok között voltaképen semmiféle komoly okozati összefüggés meg nem állapítható. Ugyanezt állítjuk mi is az összes kulturális adatokat illetőleg. Az olvasó a mű első részében ide s tova himbálódzik az anyagelvi s a darvinisztikus elméletnek bizonytalan minőségű vizein s egyszer csak azt tapasztalja, hogy hirtelen szárazföldet ért. Ha valaki egy elmélet számára propagandát akar készíteni, szükségképen szemben találja magát a józan ér') Mind and body ; the theory of their relation. 1873. I. m. I. 13. a) I. m. u. o.