Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

a jelesebb népek szellemét, erkölcseit és szokásait, amelyek figyelmen kívül nem hagyható, pontos tényadatokra támaszkodnak . . . Mire is jók azok az annyira csekély érdekű aprólékosságok, amelyek ma már nem léteznek többé?«

1) Épen nem ismeretlenek előttünk azok a veszedelmek, amelyek a tudományos történeti módszer képviselőire várakoznak eleddig eléggé töretlen útjaikon. Miközben a port, a törmeléket sepergetik a történelmi hagyományok épségben maradt sziklaköveiről s Guizot tanácsán indulva minden egyes adattól eme kérdésekre várnak feleletet: »Qu' a-t-il fait pour ou contre le développement de l'homme, pour ou contre le développement de la société?«

2) — »Mit használt vagy ártott az egyéni vagy társadalmi fejlődésnek?« — mi sem eshetik meg könnyebben, mint hogy bizonyos kedvenc apriorisztikus — a tapasztalástól független - gondolatok igájába görnyesztik a történelem eseményeit. Már itt is megjegyezzük, hogy ezekkel az apriorisztikus ideákkal szemben teljesen rideg álláspontot elfoglalni nem fogunk. »Az ember munkájától függetlenül — mondja Guizot — a Gondviselésnek egy félreismerhetetlen törvénye révén, amely hasonló az anyagi világot igazgató törvényhez, a rendnek, a józan észnek és az igazságnak egy bizonyos zsinórmértéke vagyon, amely nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy társaság fennmaradjon.«

3) Ám az ily természetű ideáknak, <|u' il est impossible de méconnaitre, történelmi igazolásánál a kutatók távolról sem szorulnak arra, hogy kínpadra vonják az igazságot. A többire nézve Hegel szavaival felelünk: »Csak gáncsot érdemelhet az az eljárás, amely önkényes ideákat tűz ki maga elé s ezekhez akarja hozzáerőszakolni a történeti adatokat.«

4) A cél kitűzése tehát semmiesetre sem egyenlő a szubjektív igazságok létjogosultságának elismerésével a történelmi kutatások terén. »A szellem V „Vous vouler enfin surmonter le degoűt que Vous cause l'histoire moderne; Vous ne chercher dans cette immensité que ce mérite d'etre connu de Vous; l'esprit, les moeurs, les usages des nations principales, appuyés des faites qu' il n' est pas permis d'ignorer ... A quoi Vous servirent les details de tant de petits intéréts qui ne subsistent plus aujourdhui?" Essai sur les moeurs et l'esprit des nations . . . Ouvres completes de Voltaire, torn. 3. Paris, 1838., p. 72. -) I. m. 94 1. 3) „Indépendamment du travail de Thomme par une loi de la Providence qu'il est impossible de méconnaitre, loi analogue á celle qui régit le monde niatériel, il y a une certaine mesure d'ordre. de raison et de justice qui est indispensable pour qu'une société dure." I m. 72. 1. 4) „Tadel kann es nur verdienen, willkürliche Vorstellungen oder Gedanken voraussetzen und solchen die Begebenheiten und Taten angemessen und vorstellen zu wollen." Encyklopädie der philosophischen Wissenschaften. Leipzig, 1870. S. 451.