Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

a rendszerben valami, ami bénítólag hat az iskola működésére, vagy, ha az iskola működése szabályos, nincs-e kivüle oly ok s okok egész sorozata, mely az iskolai nevelés legszebb virágait letarolja ? Ezen és hasonló kérdésekről elmélkedni alkalmat ad nekünk az a körülmény, hogy mindazok, kik korunk társadalmi problémáinak vizsgálatába merülve annak bajait, betegségeit, sebeit és kinövéseit észreveszik, a gyógyítást nevelésünk célravezetőbb elrendezésétől várják. Tagadni nem lehet, hogy ez állapotok s a nevelés közt belső, oki összefüggés van, az emberiség élete fejlődése a nevelés utján halad, a kor képére rá van nyomva a nevelés, főkép a megelőző iskola jellege. A nevelés, áz iskola sokat tehet, bár nem mindent. S ha egy szebb, jobb jövő épületét akarjuk felemelni, annak alapjait a nevelés munkájában, az iskola falai közt kell leraknunk. Főleg a középiskolában. Két okból is : mert ez az ember tanuló idejének a leghosszabb, legegységesebb, legösszefüggőbb szakasza, s mert ebben a korban a legfogékonyabb az emberi szív és lélek egész világa. Amicsoda elveket, ismereteket ez években magában szív, azokra építi jövő élete várát; amily szellemet lelkébe fogad, az fogja vezetni pályája későbbi szakában is ; ami erényeket elsajátított, azok lesznek díszei; ami hibáktól megszabadulni nem tudott tanuló éveinek ezen hosszú iskolájában, azok követni fogják jobbára az életiskolába s teherként nyomják, akadályozzák későbbi törekvéseiben is. Ezek a gondolatok indítottak arra, hogy az iskolai, közelebbről a középiskolai időszak nevelési irányát, szellemét, elveit jelen alakjokban megvizsgáljuk abban az értelemben, melyet a latin edukáció, a görög pedagógia szóval fejezhetünk ki legszabatosabban s mely úgy a tanítás, mint a szorosabb értelemben vett nevelés fogalmát s mindazt magában foglalja, ami az ifjuember minden oldalú kiképzésére vonatkozik. Célunk kimutatni, hogy a nevelés egyedüli és helyes alapja az erkölcsi elv, nem mintha e tételre nézve nagyobb negációval állnánk szemközt általánosságban és elméletben, hanem mert vannak egyes tendenciák korunk reformtörekvéseiben ezen elv félretolására, sőt kiküszöbölésére, s vannak hiányok, mulasztások e téren a gyakorlati nevelésben. * * * 1. A nevelés lehetősége. Mielőtt a tárgy érdemére térnénk, még egy prelimináris kérdés tisztázását tartjuk szükségesnek s ez a nevelés lehetőségének megállapítása. E kérdést sem abból 'az okból vetjük fel, mintha erre nézve nagyobb eltérések volnának a közönséges 1*