Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

mint az egyénnek megvannak a maga különös jellemvonásai, rányomja eredeti bélyegét a nevelés berendezésére. Ha végigtekintünk a főbb államok nevelési rendszerén, azt látjuk, hogy a valláserkölcsi neveléssel keveset törődnek, sőt avval ellenséges álláspontra kezdenek helyezkedni. Nem elég figyelmeztetés nekik a történelem tanúsága, mely a valláson nyugvó erkölcsöt az államok támasza, talpköve gyanánt mutatja be. Franciaország elülmegy s megkísérli a vallás, következőleg erkölcs nélküli állam alapköveit lerakni. A haladó műveltség hajnalpirját látják sokan e törekvésben, mi a leáldozó nap utolsó sugaraira ismerünk benne. A kiválóan vallásos angol nemzet kormánya ép most indította meg a harcot mult tradíciói, vallásos intézményei ellen, midőn a vallást iskoláinak nevelési rendjéből kikapcsolva magánüggyé készül silányítani. A kísérlet kihívta az eddigi államalkotó egyházak ellenállását, s mi részünkről avval az érzéssel nézünk a mérkőzés elé, melyet imént egyik napilapunk fejezett ki: »Az egyházpolitika még eddig mindig olyan lavinának bizonyult, amely maga alá temette azt, aki könnyelműen megindította. És a legveszedelmesebb az az egyházpolitika, amely radikális tüntetését az óvatos és konzervatív munka színhelyén az iskolában kezdi meg« (Bpesti Hirlap, 1906.106. sz.). Németország rohamos erőbeli és hatalmi kialakulását intézményei konzervativizmusának köszöni, mely nevelési rendszerében is uralkodik. Maguk a nagy német hadvezérek újkori nagy háborúik diadalát a német iskolamestereknek tulajdonítják. A német iskola a valláserkölcsi nevelést ma is főfontosságu dolognak tartja. Császári nyilatkozatok ápolják atyailag a nép valláserkölcsi érzését. Az 1878-ki merényletből magához térve I. Vilmos igy kiáltott fel: *Ne fosszátok meg népemet vallásától.« II. Vilmos tartalmas beszédeinek magvát mindig a vallás s erkölcsi érzés erősítése képezi. A potsdami csapatok megesketésekor így szólt: -Azt akarom, hogy hadseregem délceg, bátor katonákból álljon, ne pedig istentagadókból .... Mutassatok másoknak is példát istenfélelemben, hűségben és engedelmességben.« Más alkalommal ily szókkal eskette fel a tengerész újoncokat: -Csak az igazi istenfélelem nyújthat támaszt a szerencsétlenségben és a szerencsétlenség mindig ott következik be, ahol az igazi vallásosság hiányzik s ahol az istenfélelmet nem ismerik.« Méltó szavak egy fejedelem ajkaihoz s ahhoz a közismert büszke kijelentéshez, hogy Németország Istenen kívül senkitől sem fél. Mennyire eltörpülnek ezek mellett az olasz király szavai, melyeket a Vezúv veszedelmei között mondott: »Jobban tennék a papok, ha munkára buzdítanák a népet ahelyett, hogy körmeneteket rendeznek!« Hazánk e tekintetben lejtőn áll s örülhetünk ha megáll és tovább nem gördül. A felekezetnélküliség törvénybe igtatása végzetes csapást