Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

mert evvel szentesítené a hibát, félrevezetné a szülőt. Fáj az nekünk nevelőknek, ha kedvezőtlen információnk könyet fakaszt a jó szülő szemében; de neki tudnia kell a valót, hogy ahhoz szabja a házi nevelés eszközeit s azok a könyek sokszor hozták meg a javulás gyümölcseit. Károsabb az elfogultság, elégedetlenség a szülő szemében, mely tudva-nemtudva elpalástolja a gyermek rosszaságát, hibáját, mintha otthon a legjobb volna s csak iskolában rossz. S ez igen könynyen lehetséges, mert némely gyermek magában csendes, de mihelyt pajtások közt van, nem tud határt szabni kedvének, s mert a szülő rendesen más szemmel nézi a jót, mint a hivatásos nevelő. Nincs annál veszedelmesebb, mint ha a tanuló látja, hogy szüleje még önmegalázással, valótlan mesékkel is kimenti azokat a hibákat, amelyeknek pedig önmaga teljes tudatában van. Veszedelmesebb csak egy van, s ez az iskolai eljárás lekritizálása, a nevelői tekintély aláásása, az iskola, tanár vádlása, a tanuló hibáinak azokra tolása. Hiba mindig s mindenütt van és lesz. De ha az a hiba mind megvolna az iskolai nevelésben, melyeket szülők, nemszülők reáhárítanak: akkor már itt volna az ideje, hogy a nevelés egész munkáját, a tudományok tanítását is beleértve, ismét a szülők vegyék által. Okos szülő az iskolának még való hibáját sem tárja gyermeke szeme elé, hogy hitét meg ne ölje, nevelői iránti tiszteletének csökkentésével saját szülői tekintélye alapját meg ne ingassa. Annál távolabb tartja magától a gondolatot, hogy költött mesékkel, igaztalan váddal illesse gyermekének szülők után való szüleit, a családi tűzhely után kinevelése helyének szentélyét, intézetét. Káros ez nem az iskolára s vezetőire, kik megszokták már, hogy miként, ha meggyógyul a beteg, a természetnek, ha meghal, az orvosnak tulajdonítják, a pernyerést az ügy igazának, a vesztést a prókátor hibájának: épugy a tanuló előmenetelét a tehetségnek, szülői gondnak, a bukást az iskolának rójják fel; de káros ez a tanulóra magára, mert erkölcsi érzésének alapját megrontja, a rosszban megerősíti, s aki az iskola sértésére segédtársat kapott szülejében, a szülei iránti hálátlanságára segítőt talál egykor saját gonoszságában, miként ezt oly sok példa igazolja s oly ritka kivétel cáfolja meg. 8. Állami és társadalmi befolyás az erkölcsi nevelésre. Sok mindenről meg kellene még emlékeznünk, ha a tárgyalásra felvett kérdés összes oldalait megvilágítani akarnók. Ehelyett csak az állami és társadalmi befolyásról ejtünk még néhány szót. A nevelés állami és társadalmi érdek is, azért joggal várja meg e két tényező segédkezését az erkölcsi alapra fektetett nevelés. A mi az államot illeti, már az a körülmény, hogy minden államnak úgy,