Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

kormány már nem bir a francia, többnyire szocialista tanférfiakkal, kik előtt nem a haza a fő, hanem a gyomor, s miután 1879-től kezdve az iskolák államosításával a hitoktatást, főkép a kath. vallást onnan eltávolították, most a hazafiságot iparkodnak kiküszöbölni. Sapienti sat. Tovább időztünk az egészség iskolai gondozásának kérdésénél, mint kitűzött célunk megengedni látszik. De nem ok nélkül tettük. Modern korunk a testi egészség ápolásának s pedig méltán oly fontosságot tulajdonít, hogy mellette méltatlanul az egészséges szellemi fejlődésről, annak egyik alaptényezőjéről, a fegyelemről szinte megfeledkezik. Mind a kettőt magában foglalja az erkölcsi elv. Viseljük gondját a testi egészségnek, mert életünk védelmezése, épségben tartása erkölcsi kötelességünk, de részesítsük gondozásban a szellem egészségét, a lélek épségét is, mert azt is kötelességünkké teszi az erkölcsi törvény. A tanuló játékát, szórakozását, kirándulásait, testmozgásait úgy válasszuk, élete rendjét úgy szabjuk meg, hogy teste erősítésének lelki, szellemi egészsége, épsége kárát ne vallja. Az »ép testben ép lélek« szép elvét valósítsuk meg akkép, hogy az ép, erős test legyen erős és hű szolgája a léleknek, legyen hasznavehető eszköze az erkölcsös cselekedeteknek. 7. A családi nevelés erkölcsi feladatai. Az iskolai foglalkozás a nevelésnek csak egyik része, a másik a szülői ház feladata, dolga. Vitatni lehetne, e kettő közül melyik a fontosabb, melyik az irányadó. Az iskola hivatásszerüleg vezeti a növendék fejlődését, a vezetést oly egyének eszközlik, kik erre magukat sok évi tanulás utján előkészítették, ismereteiket a tapasztalás gazdag és változatos tanulságaival bővítették, a különböző képességű, természetű, állapotú egyedek egységes és mégis alkalmazkodó vezetésével a nevelés munkájában gyakorlatot szereztek, az eszközöket egységes terv, cél szerint, a családi érzés megvesztegető befolyásától menten alkalmazhatják. A szülőház viszont a tanuló otthona, a tanuló összes megnyilatkozásának színhelye, körülvéve a szülői érzelmek, akarat állandó behatásától. Ez a behatás egyenkint különböző aszerint, amint a szülők értelmisége, erkölcsi felfogása, gondossága, állapota magával hozza. Ok született, nem hivatásos nevelők. Fáradozásuk eredménye attól függ, rászülettek-e a helyes nevelésre s engedik-e körülményeik, hogy a nevelés helyes gyakorlatát elsajátítsák. Külön értekezést kellene írni mindezen kérdésekről, a szülőknek sokat kellene foglalkozniok e tárggyal. Jelen fejtegetés határai nem engedik meg, hogy e kérdéssel tüzetesen foglalkozzunk. Csak néhány irányelvre kívánunk rámutatni, melyeknek a házi nevelésben uralkodniok kell, ha azt akarjuk, hogy az erkölcsi alapon folytatott iskolai neveléssel egy csapáson haladjon.