Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1905

Erkölcsi alap a nevelésben

sokaságát vezetik le a kísérletek, megfigyelések segélyével anélkül, hogy idejök vagy a tanárnak ideje, utasítása, elvi meggyőződésen nyugvó kötelezettség-érzete volna rá, hogy a természeti világ jelenségeit az erkölcsi világ rendjével összefüggésbe hozza s azokat az erkölcsi nevelés szempontjából értékesítse. Azért mai rendszerünkben még mindig fennáll a szükség, hogy a tanítás túltengését korlátozzuk, az ismeretanyag terjedelmét redukáljuk, alkalmat, időt adjunk térfoglalásra a nevelésnek, mint ilyennek; hadd mondja el a tanár necsak tudományos, eszthetikai, kritikai nézeteit a közlésre felvett tárgyról, hanem erköcsi felfogását is, pedagógiai megjegyzéseit; hadd figyelmeztesse tanítványát necsak formai, hasznossági, történeti, hanem erkölcsi értékére is. Gondolja meg az iskola, hogy amit lázas sietséggel végez, a tudomány mai egyre dagadó tengeréhez képest nagyon csekély, a felsőbb tanulmányokhoz viszonyítva úgyszólván semmi, azt a felsőbb iskola sem lesz képes kimeríteni soha s így azért, hogy 30—40 lappal több anyagot szolgáltasson, nem érdemes elhanyagolni az ügy legérdemesebb oldalát. Egész halmaz olvasmány, egy sereg tudományos szabály nem ér fel avval, hogy a kevesebb, de legérdemesebb ismeretanyagból egy pár örökérvényű életszabályt gyökereztessünk meg a tanulónak nemcsak elméjében, hanem szive-lelke mélyén is. Non multa, sed multum, ajánlja Kölcsey Cicero után; non multum, sed bonum, óhajtjuk mi az élet és ember erkölcsi rendeltetésének szempontjából. Félre ne értessünk, nem akarjuk mi, hogy a tanárok egyszersmind prédikátorok is legyenek, a tudományok közlését napjainkban mindig gúnyosan említett morálizálással helyettesítsék, bár még nincs bebizonyítva, hogy a morál hirdetői az emberiségnek nagyobb kárt okoztak volna, mint a szofisztikus tudomány sötétjében tapogató valódi vagy álbölcsek, csak egyensúlyt kívánunk a scientificum és morale közt. Ami lehetséges is, ha a tanár óráról órára nem kénytelen aggódni, hogy egy-egy kitérés megakadályozza a kitűzött penzum elvégzését. Lehet, hogy a tantervkészítők, elméletírók ezt jelen rendszerünkben is megtehetőnek tartják, a gyakorlati élet azonban ellenmond ennek a jámbor feltevésnek. 4. A tanulmányok erkölcsi vonatkozásai. A dolog természetébői foly, hogy első sorban a vallástan tanításának feladata az erkölcsi elv nevelési jelentőségének kifejtése, az erkölcsi eszmének a tanuló vérébe csepegtetése. Hiába ejtette el Franciaország maga alól a valláserkölcs alapját, hiába kapálózik ez ellen a természeti morál patája, az emberiség valláserkölcsi hajlamát, irányzatát kitépni soha sem fogja. De ép oly természetes, hogy a vallás tanítása teljes sikert csak akkor arathat, ha törekvésében támogatja őt a vallásos tudomány, vagyis a