Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904

A múzeumok és Pécs

oda van erősítve a háthoz, a negyediknél a felhajlás egészen el mai ad, de e helyett a fibula vége háromszög alakú lemezzé lesz, végül egyesek állatokat (ló, párduc) mintáznak. E különböző alakok mind más s más időszakból származnak, annyira, hogy a fibuláknak kor-meghatározó szerepük van és itt a táblán időrend szerint vannak kifüggesztve. A fibulák között van arany és ezüst is, tehát a nemes fémek tulajdonkép csak a vaskorszakban kezdenek szerepelni, ami ismét nagy lépés az emberiség művelődéstörténetében. — Ép ily újdonságok az üvegkarikák és üveggyöngyök. E mellett ékszerekül megmaradtak a csont- és agyaggyöngyök is, melyek azonban kisebbek is, díszesebbek is az eddig látottaknál. E szekrény alsó részében levő agyagtálak a csonttörmelékekkel és hamvakkal elárulják, hogy a halottégetés még mindig divatban volt. Az urnák a mögöttünk levő 57. szekrényben láthatók. Alakjuk határozott tökéletesedést mutat a korábiakkal szemben és jellemző rájuk a körben futó kiemelkedés. A vaskorszak második felében az edények már korongon készülnek és igen sokszor grafittal vannak bekenve, ami azután jellegzetes fekete színt ad nekik, amint ez az egyik urnán és az 56. szekrényben a nagy olvasztó edényen szemlélhető. íme tehát a vaskorszakban minden téren van haladás. A fémek ismerete gyarapodik a vas, arany és ezüsttel, megmunkálásuk a trébeléssel megjelenik az üveggyártás és az agyagiparnak a koronghasználata ad nagy lendületet. Miután erről a korról már irott emlékeinkben is találunk adatokat, megnevezhetjük a népet is, melytől vaskorszaki emlékeink származnak. Ezek voltak a kelták, kik fejedelmek alatt városokban éltek és kiknek uralmát felváltotta a római uralom, műveltségét átalakította a római civilizáció. A római régiségek történeti sorrend szerint a kelta vaseszközök után következnek (41-—43. sz.). A szekrény legfelső részében vallási emlékek vannak. Mithras istenség szobrának feje bronzból, kit mint a tisztaság és igazság képviselőjét imádtak, Saturnus szobra oszlopfőn márványból, azután egy mumiaszerű szobrocska és a szőlőfürtöt tartó márvány kéz, valószínű Ceres szobrának töredéke, melynek alakítása már ügyesebb, mondjuk görög kézre vall. Ugyancsak nálunk letelepült, görög iparosoktól származnak a kancsók is, fülüknek alsó tagja jellemző Medusa-fővel. A többi bronz edények megtekintése után itt is fibulákra akadunk, de egészen uj alakban. A legtöbbnek tűje csuklóra jár és nevük csuklós kézíjjfibula ; ha azonban keresünk, találunk rugósat is korongalaku fejjel. Ezek Kr. u. a III. és IV. században, amazok a IV. század köze-