Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904

A múzeumok és Pécs

ladt, azt a látott tárgyak változatossága és kidolgozásának csitiossága eléggé mutatja. Az eszközök között a sarlók nagy száma tanúskodik a földművelés fellendülése mellett, míg a lónak, kutyának megszelidítése jelzi az állattenyésztés haladását. A társadalmi élet is kezd kialakulni. Létrejönnek a foglalkozás szerinti elkülönülések, a mint ezt a szemléltető képen oly élénken kifejezi. Folytatva a fal melletti szekrények vizsgálatát a csontpor-diszítéses edények szomszédságában (38—40. sz.) vaseszközöket látunk. íme tehát a bronzkorszakból átléptünk az ember művelődésének harmadik korszakába, a vaskorszakba, melynek kezdetét általában Kr. e. 1000-re, hazánkban pedig a VI. századra tehetjük. Honnan van az, hogy az ember a rezet jóval előbb ismerte, mint a vasat? A réz termésállapotban is előfordul a természetben, de a vas csak érceiben található. Hogy tehát megismerhesse, előbb vegyületeiből ki kellett olvasztania és a vas eme kohászatára csak a réz megmunkálásában szerzett gyakorlat után jött rá az ember. A kiállított kardok és a hatalmas liliomlevél-alaku lándzsák mutatják, hogy a vasat főként fegyverek gyártására használták, bár késeket, ollókat is készítettek belőle. A kardok az egyik példány tanúsága szerint rendesen össze vannak hajtva. A vaskorszakban ugyanis az urna mellé az illetőnek fegyvereit is eltemették, de hogy hasznavehetetlenné tegyék, meggörbítették. A szekrény felső részében, de lent is bronz tárgyakat látunk. Tehát a vas feltalálásával a bronz használata nem ment ki a divatból, megmaradt az még hosszú időn keresztül. De igenis szűkebb körre szorult, főként ékszereket készítettek belőle, a melyeknek jellege már egészen más, mint a megelőző korban. Hasonlítsuk csak össze a kiállított karpereceket a bronzkorszakiakkal. Azok aránylag vékonyak, egyenletes felületűek és ha kezünkbe vesszük, érezzük, hogy tömörek; ezek itt gömböcskékből vannak összerakva és ha nincsenek is rajtuk dudorodások, belül üresek. A csüngő díszek ugyanilyenek, vagy ha lemezalakuak, át vannak törve. Mindez a bronzművesség technikájában beállott változással van összefüggésben. Azelőtt öntötték a bronzeszközöket, a vaskorszakban lemezzé verik a bronzot és ezt nevezzük trébelésnek. Ilyen lemezek a mi gyűjteményünkben is láthatók, a melyekből azután csüngőket, karpereceket, csatokat, öveket, edényeket stb. készítettek. Az ékszerek között találunk fibulákat, kapcsoló-tűket is. Használták ruha-összetűzésre és a vaskorszak jellemzőbb leletei közé tartoznak. Alakjuk, miként láthatjuk, nagyon különböző ; az egyiknek háta kiszélesedik, a másiknak vége felhajlik, a harmadiknál a felhajló rész