Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904

A múzeumok és Pécs

Ugyanide vannak berakva azon párkánykövek is, melyek e dombormű veket befoglalták, azoknak mintegy keretét képezték. Díszítéseiken madaras és gyöngysoros motívumok uralkodnak. Kilépve a folyosóra, néhány gótikus emlék előtt állunk meg és jelezzük a megváltozott izlés erejét, amely — nem törődve az összhanggal, — érvényesülni igyekszik ott is, a hol minden román. Egy ablakrészlet feltűnteti a mértani vonalaknak, a köríveknek a gót díszítésekben való szerepét, a boltívtöredékek figyelmeztetnek a technika merészségére, a zárókövek közül egyik a galamb képével a jelképes ábrázolást juttatja eszünkbe. Ugyanitt látunk egy megrongált, festett lovas domborművet sárkánnyal és ez elárulja szt. György lovagot. A sírkövek közül régisége miatt megemlítendő Bálint, bíboros püspöké az őt megillető jelvényekkel (1374 —1408) és Henriké (1421— 1445), továbbá a könyvtár megalapítójának, Klimó püspöknek (1751 — 1777) falhoz erősített domborművű mellképe és ez alatt sírköve. Ugyancsak a sírkövek között foglal helyet a pécsi vár kapuja felett elhelyezett címeres kő 2 bajuszos angyallal 1408-ból. Az udvaron nagy oszlop- és pillérfejek, hatalmas párkánykövek feküsznek növényi, állati és emberi díszítésekkel. Az épület fala mellett föl van állítva Nesselrode püspök (1703—1732) testvérének, Bertrándnak síremléke két géniuszszal, alul egy csata meglehetősen szép domborművével annak jeléül, hogy a megboldogult a törökök elleni küzdelemben lelte halálát. IV. A pécsi városi múzeum. A pécsi városi múzeum ma még ifjúkorát éli. Megvalósítására a törekvések már a mult század hetvenes éveiben megindultak és Farkas István ügyvéd volt az, a ki e célra ezer forintos alapítványt tett. A múzeumi anyag is együtt volt már egy évtized óta Juhász László, a megye régészeti kutatójának birtokában, de hiányzott a gyűjtemény megszerzéséhez és kiállításához szükséges pénzbeli erő. Végre a városi hatóság és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium együttes működésének a múzeumok és könyvtárak főfelügyelőségének közvetítésével sikerült a gyűjteményt 8000 koronáért megvenni, szekrényeket csináltatni, helyiséget bérelni és igy a múzeumot csak rendezni kellett, hogy látogatható legyen. A munka többszöri költözködés folytán csak 1903 tavaszán kezdődhetett meg és hosszas vajúdás, a rendezés másfél évi fáradsága után a múzeum 1904 november 27-én megnyílt. Megtekinthető vasár- és ünnepnapokon a délelőtti órákon ingyen, különben pedig 1 korona lefizetése mellett. A tanintézeteknek