Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904

A múzeumok és Pécs

azonban a múzeum igazgatójánál történt előleges bejelentés után min­denkor nyitva áll. A múzeumnak ez idő szerint 4 osztálya van: természetrajzi, régé­szeti, ipar- és képzőművészeti. Tervben van még néprajzi és könyv­tárosztály létesítése. A természetrajzi osztály bemutat egy csiga és lepkegyűjteményt, néhány borszesz-készítményt a Quarnero állatvilá­gából és vagy 100 drb madarat. A falak más hely híján Pécs régi képeivel és egy-két nevezetességének fotográfiájával vannak tele ag­gatva, mig egy szekrényben koponyák, egy másikban őslénymaradvá­nyok, főként mammuth vázrészek láthatók. Leggazdagabb a régészeti osztály, egymaga három szobát foglal el és ép ezért az oktatásra legalkalmasabb. Vegyük tehát sorba e szobákat és lássuk, mit tanulhatunk bennök. A természetrajz helyiségéből a kőkorszaki régiségek osztályába lépünk és megkezdjük szemlénket az 1—3. szekrénynél, a hol pattint­gatott kőeszközök vannak kiállítva. Mit látunk? Kovaszilánkokat és lent (3. sz.) vaskosabb kovadarabokat, u. n. magköveket kagylóstö­résü felülettel. A kovaszilánkok különböző alakúak és ennek meg­felelően más és más célra szolgáltak. Lehettek vakarok, kések, fúrók, nyíl- és lándzsahegyek. Ugyanitt fekete színű, üvegszerü ob­szidiánköveket is látunk és ütőköveket, melyek marokra fogva a kala­pácsot helyettesíték. A következő szekrényben (4—6.) már másforma kőeszközök van­nak. Először is nagyobbak, azután a felületük sima, azért csiszolt kőeszközöknek is mondjuk őket. Alakjuk és használatuk szerint vé­sők, gyalukövek, az 5. sz. szekrényben buzogányok, balták, kalapácsok és kapák. Az alul levő nagy kövek csiszoló és őrlő kövek. Egy lépéssel tovább menve (7—9. sz.) agancs- és csonteszközök ötlenek szemünkbe. Különösen sok a szúró eszköz: tőrök és csonttűk, de akadnak közöttük balta és kalapács is. A vadkan-agyarak és kagy­lók egykoron ékszerek voltak. Lent, valamint a jobb sarki fatáblán ki­dolgozatlanok az agancsdarabok, azonban mindegyiken látható egy-egy vágás vagy fűrészelés, az emberi kéz munkájának tanuja. Az ajtón tul (10—12 sz.) agyagtárgyakat találunk. Először is nézzük meg a vízszintes szekrényben kiállított különböző színű agyagokat. Ezek képezték az edények nyersanyagát, de nem tisztán, hanem össze keverték homokkal, a mint ez a sarokba támasztott és ketté tört agyag­tömbön látható. Az a kis darab, nagyon flnomszemü veres agyag fes­tékként szerepelt, melyet a mellette levő homokkővel dörzsöltek szét. Vannak itt még agyagkarikák és golyók, az ősember lakásának faláról

Next

/
Thumbnails
Contents