Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902
Az ötletes irályról. Értekezés
24 nyűgözik. Ezen korlátokkal, a külvilágnak ezen zsarnokságával küzd a lélek, a melynek hangulata a fájdalom, a keserűség. «Az egyén hitt erősen saját eszményében, igen erősen szeretett; s csalódott mindkettőben. Eszményeit, ábrándjait, illusióit megbántották, eltagadd azokat a világ. Ez fáj neki, ezért nincs szeretete a világ számára; ezért a gúny ajakán a szeretet mosolya helyett. De azért nem adja föl saját eszményét, hanem harczot indit a külvilág ellen a nevetség fegyverével, az eszmény nevében ; szereti ezt, hisz benne, nem tudja föladni, inkább vele hal: innen a szenvedélyes harag annak megsértője ellen. Ezért a gúny mindig erkölcsbiró is egyszersmind. Minden gúnyolóban igen erős makacs szeretet van, szeretete az önmagában rejlő eszménynek, szeretete önmagának is. De ez egyszersmind igazolása és mentsége; ezért van, hogy mindig talál hallgatókra és szeretőkre kegyetlensége daczára is.»1) Ezen komor kedélyhangulatban a csalódásnak megnyilatkozása a gúny, a keserűségnek a sarcasmus. Végre megjegyezzük, hogy az igazság kijelentésének subjective nemcsak a kijelentő, hanem a hallgató vagy olvasó leikével is meg kell egyeznie. Minthogy a tetszés Ítélet eredménye, természetesen csak az tetszhetik, amiről Ítéletet mondhatunk, vagyis, amit megértünk. Mivel pedig úgy a megértés (a képesség) tekintetében, mint a megértett dolog (az ismeret) tekintetében igen különbözők az emberek : természetes, hogy egyiknek ez, másiknak az, egyiknek kisebb, másiknak nagyobb mértékben tetszik valami. Ezért mondja Shakespere ; A tréfát nem a beszélő nyelvén, Hanem a hallgató fülében kell keresni. (Felsült szerelmesek.) Az erkölcsi igazságokban nincs oly nagy tere az ízlés különbözőségének, mivel az erkölcsi jónak számontartója, a lelkiismeret, mindenkiben ugyanazon alapon áll, csak érzékenységében különbözik. Az értelmi igazságok terén azonban a tanultságnak, a foglalkozásnak, értelmi fejlettségnek különbözősége szerint más és más fog tetszeni. Ezen kijelentéseket tehát a hallgató vagy olvasó állapota szerint is osztályozhatjuk : népiesekre, ifjúságiakra stb. Ezen fejtegetések során láttuk, hogy az okoskodó, bölcselő irányú elmetermékek által keltett hatásnak több föltétele van. *) *) Baráth F.: Eszthetika. 270. 1.
