Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902
Az ötletes irályról. Értekezés
25 1. így a tárgy szempontjából szükséges, hogy a kijelentés — akár egyes kifejezés, Ítélet, következtetés, vagy bizonyítás legyen is — mindenkor valamely igazságot tartalmazzon; amely annál nagyobb mértékben nyeri meg tetszésünket, mennél közelebb áll a lélek tartalmát képező didaktikus vagy morális igazságokhoz. Minthogy pedig kijelentésünknek, hogy igazságot tartalmazzon, objective meg kell egyeznie a tárggyal, melyről szól és subjective megkell egyeznie a személy hangulatával, a kitől ered: a kijelentés által keltett hatás függ ezen objectiv és subjectiv megegyezés minőségétől. a) A tárgyi megegyezés pedig lehet vagy olyan, hogy e megegyezést mindjárt átlátjuk, mert a megszokott gondolkozási szabályok alapján már előre vártuk; vagy olyan, hogy azt előre nem vártuk; vagy olyan, hogy épen ellentmondója annak, amit vártunk. így tehát más hatása lesz az igazság szabályszerű megszokott kijelentésének, más az igazság fordulatos meglepő, más az igazság ellentmondó kifejezésének. b) Minthogy továbbá az igazság kijelentésének meg kell egyeznie a kijelentő alannyal, vagyis le kell tükröznie a kijelentő alany hangulatát: egészen más lesz a komoly, más a vidám, más a komor hangulatú embernél az igazs'ag kijelentésének hangulata. A komoly lélek az igazság kijelentésére az életbölcseségnek, a humornak; a vidám lélek a jókedvnek, élcnek, tréfának; a komor lélek a gúnynak, satirának mezét adja. c) Mivel pedig az alany hangulata szüli vagy befolyásolja az igazság kijelentésének módját: a fönnebb fölsorolt gondolkozási módok az alany hangulata szerint változnak. Ugyanis a komoly hangulattal járó humor, életbölcseség a szabályszerű, várt, tehát átlátszó levezetést szereti; a vidám hangulattal járó éle, tréfa a fordulatos, meglepő módot; a komor, keserű hangulattal járó gúny az ellentmondót használja. 2. A szerkezet által keltett hatás föltétele ezen bölcselő elmetermékeknél is, mint mindenütt, az egység és kerekdedség. Az egységet létesíti: az összefüggés, kapcsolat. Ezen kapcsolat lehet külső : hasonlóságon, egyezőségen és ellentéten alapuló ; lehet továbbá belső : valamely oksági viszonyon alapuló. A külső kapcsolat sokkal szemléletesebb és így föltünőbb, megkapóbb, mint a belső. — A kerekdedség megkívánja, hogy befejezett, kerek egészet alkosson a kijelentés. Ez a kijelentés pedig terjedelme szerint különböző lehet. Lehet a) egy kifejezés. Ilyenek a találó szavak, melyek fején találják a szöget (Schlagwort); ilyenek a minden nyelvben nagy számmal lévő metaphorikus megjegecedett kifejezések; továbbá a szájról-szájra járó közszólások ; az úgynevezett szólásmondások, szállóigék stb.