Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902
Az ötletes irályról. Értekezés
22 alkalmazása által keltett tetszés emeléséhez. Különösen a rövidség, tömörség a legfőbb kelléke az összes bölcselő műfajok előadásának, jelentékeny dísze a bölcselő irálynak. A verses formának, a rímnek, főkép a szavak játékának párosítása az igazsággal pedig szintén igen szép alakot ad az amúgy is tetsző igazságra. Sőt ezen tényezőket a rövidséget, rímjátékot, szójátékot magát is ötletszámba szokás venni; ha magukban nem is azok, de az igazságot tartalmazó kijelentést ötletszerűvé teszik. Hisz tudjuk, hogy a spártaiaknál a tömörbeszéd (brachylogia) maga is ötletszámba ment; Lycurgus ezen rövides beszéd használatát egész Spártában elrendelte, talán azért, mert ez legközelebb van a hallgatáshoz. Mivel ez Spártában általánosan dívott, azért lakonismusnak is szokás nevezni. Ez a lakonismus van Julius Caesar e mondásában is: Veni, vidi, vici. A rímjátékot, szójátékot szintén minden népnél megtaláljuk, mindenik kedvvel űzi és meglepőnek, ötletesnek tartja. De leginkább dívik a francziáknál a bons mots és fins mots fűszereként. II. Láttuk már, hogy valamely kijelentés tetsző voltának feltétele a benne foglalt igazság. Ez igazságnak pedig kelléke, hogy a kijelentés megegyezzék (objective) a tárggyal, amelyről szól; és (subjective) a személlyel. a kitől ered. Más szóval a kijelentésnek a mellett, hogy tár- gyilag igaznak kell lennie, még meg kell egyeznie azon egyén lelki- állapotával, hangulatával, vagyis egyéniségével is, akitől a kijelentés ered; vagyis a kijelentésnek, az egyéni hangulat bélyegét kell magán viselnie. Ugyanis azon egyénnek, akitől a kijelentés ered, lelkiállapota lelkének verőfénye, világa, vagy árnyéka; hangulatának édessége, közömbössége, vagy keserűsége — befolyással van azon kijelentésnek hangulatára is, mely az illető egyéntől származik épúgy, amint változik ugyanazon tárgy megvilágitása, mondjuk hangulata, a szerint, amint fényárban, derengő világnál, vagy árnyékban látjuk; változik bárminek az ize a szerint, amint édességben, közömbös vizben, vagy keserűségben adják elénk. Amint mindenben három fokot kell megkülönböztetnünk : a nyugvó pontot vagy a középszert és a két ellenirányt, vagyis a két ellentétet és annak kiegyezését; épúgy a lélek hangulatainál is megkülönböztetjük a fénylő és sötét, az édes és keserű oldalt és ennek a két ellentétnek felolvadását, a közömbös pontot. A lélek hangulatának ez a három foka: a vidámság, ellentéte a szomorúság, középszere a komolyság, a melyben a két véglet összeolvad, kiegyenül. Minthogy tehát a kijelentésnek subjective meg kell egyeznie azon egyén hangulatával, akitől a kijelentés ered, nagyon természetes az is, hogy ez egyéni hangulat változásával a kijelentés hangulatának is II. Az igazság kijelentése megegyezzék a személy hangulatával.
