Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1901
2 Labyrinthos, a melyből Ariadne fonala, a helyes gondolatfonál híján, maga az építő is alig tud kikeczmeredni, nem hogy más tudhatna; az ilyen mindenünnen összegyűjtött, egybehordott ismeretanyag olyan, mint a méhszorgalommal összeszedegetett virághimpor: nem élvezhető addig, míg maga a méh nem emésztette át mézzé. Tapasztalhatjuk ezt, midőn ugyanazon ismeretanyagot különböző elmeélű egyénektől halljuk. A kevésbbé fegyelmezett gondolkodású ember előadásánál szinte beleverejtékezünk a nagy figyelésbe, de e szolgai munkánk bére semmi eredmény sem leszen; míg az összeszedett lelkű, áttetsző gondolkodású ember előadásánál minden fáradság nélkül, sőt élvezettel jutunk az előadott ismeretek birtokába. Ezért nyugodtan megismételhetjük, sőt bővíthetjük a föntebb jelzett közmondások igazságát, hogy, míg a változatos ismeretanyag az emlékező képességnek, az előadás élénksége a színes képzeletnek, addig a helyes gondolatrend a helyes Ítélőképességnek és kifent elmeélnek erejét árulja el, mint Horatius is mondja: »Scribendi. rede sapere est princípium et fons«; a helyes előadókészségnek, akár Írásban, akár élőszóval, a helyes, fegyelmezett, edzett gondolkodás az alapja és forrása. Ezen fegyelmezett gondolkodás nélkül nincs rendszer az ismeretek tömegében, ezen rendszer nélkül pedig nincs élvezhető és gyümölcsöző előadás. Ezért mondja helyesen egy régi rhetorikus: «Non minus necessaria est dispositio ad fidem faciendam. quam instructio exercitus ad pugnam, ad victoriam; quam in humano corpore conformitas membrorum ad gratiam et venustatem; quam in aedificio lapidum caementique apta compositio ad aedium opportunitatem et elegantiam.» Xem kevésbbé szükséges a rendszer az ismeretek közléséhez, mint a hadsereg helyes fölállítása a harczhoz, a diadalhoz; mint az emberi testben a tagok aránya a kellemes és szép külsőhöz; mint az épületben a köveknek és építőanyagnak helyes elhelyezése az épület használhatóságához és tetszetősségéhez.» Ezért a régi Epen ezért a régiek oktatási rendszerükben az előadókészség tüzték'kfaz f ej' es ztésére és így ennek egyik alapföltételére, a gondolatok kellő oktatás fö- rendezésére kiváló gondot fordítottak, ezeijava. ott látjuk már a görögöknél, hogy «encyclos paideia»-jukban, nevelési és oktatási rendszerükben az arithmetikára, geometriára, astronomiára kevesebb gondot fordítottak; ellenben az előadókészséget, főkép a gondolatok rendezését előkészítő grammatika, rhetorika, dialektika, majd a különböző bölcseleti rendszerek képezték tanulmányaiknak alapját. A rómaiaknál hasonlóképen ezen tanulmányokra terjedt ki első sorban érdeklődésük. A mi nagyon is érthető. Hisz náluk az előadó
