Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1901
17 I a) fák, melyeken vércse fészkel, 4) a nyárfaerdőről, b) virágok: árvalányhaj; szamárkenyér,mely alá gyíkok térnek pihenni. ^ a aa í i i a a , f ^ gyümölcsfák, 5) A szomszéd falu képéről. , , , ' r | b) templomtorony. Midőn a sorrendet megállapítottam, rövid bevezetést és befejezést készítek hozzá. Bevezetésül kiindulhatok valamely dologból, mely tételemmel belső (nem, faj ; ok. okozat; előzmény, következmény), vagy külső (hasonló, ellenkező) összefüggésben van. Jtt használjuk kiinduló pontúi az ellenkezőt: a fenyvesektől vadregényes, komor Kárpátoknak hegyes-völgyes vidékét, melyet az alföldi lakó nem szeret annyira, mint a végtelen, mosolygó rónát. Befejezésül kiemeljük a mű czélját: szép az alföld, megérdemli szeretetünket, hogy ott kívánjunk élni és meghalni. Közös munkánk eredményekép Petőfi »Az alföld« czimű költeményének tüzetes tartalmát nyertük, minthacsak mi írtuk volna e költeményt. Ha most a költeményt elolvassuk, akkor a szerkesztésnek szabályaitsokkal szembeötlőbben látjuk benne megjegeczesedve. Hasonlóképen járunk el az időbeli dolgok, az események elbeszélésében és az okoskodást igénylő elvont dolgok tárgyalásában az értekezések és szónoki beszédeknél. Csakhogy az egyes pontok egymásutánja a rhetorikában tanúit szabályok szerint az előbbinél időbeli vagy rokoncsoportok szerint sorakozó lesz; az utóbbinál pedig logikai: a következtetésnek, bizonyításnak és czáfolásnak, chriának módja szerint. Az olvasmány elemzésének ezen módja, hogy közös munkával fölépítjük az olvasmányt a már ismert szerkesztési szabályok alapján, a gondolatrendezés, egy szóval az előadóképesség elsajátítására a legsikeresebb tényező. Tantervünknek. midőn az egyes osztályok magyar és idegen nyelvű olvasmányainak sorrendjét megállapította, nemcsak az alaki képzést, a gondolatrendezést, hanem sok egyéb szempontot: a tárgyi képzést, az erkölcsi nevelést, a nemzeties érzés ápolását, az illető osztály elméleti szabályainak megvilágítását, az osztály többi tárgyaival való kapcsolatot és mindezekben a fokozatos fejlesztést is figyelembe kellett vennie. Mindazáltal az olvasmányok, főkép a magyar olvasmányok sorrendje olyan, hogy a gondolatmenet fokozatos fejlesztésére is nagyon czélszerű. így az I. és 11. osztály olvasmányaiban a magyar föld és nép rajzai, kisebb leírások nagyon alkalmasak arra, hogy a gondolatrend legszemlélhetőbb és legegyszerűbb formáját, a térbeli egymásutánt gyakorlatilag megszokják az ifjak. Itt az olvasmányoknak főpontját a tanár a táblán egymás alá áttekinthetően leírja, az ifjak lejegyezik irkájukba