Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1901

14 Ki kell emelni a meghatározás, fölosztás, fölrészelés elméletének tárgyalásánál azok helyességére vonatkozó szabályokat: hogy ez utób­biak egy szempontból történők s kimerítők legyenek. Ugyanis az el­vont dolgok okoskodó tárgyalásában a meghatározás jegyei, a föl­részelés tagjai képezik a tárgyalás főpontjait; ha ezek nem egy szem­pontból tekintve soroztattak egymás mellé, hiányozni fog a tárgyalás egysége; ha pedig nem kimerítők, nem lesz meg annak teljessége. Nagyon fontos továbbá a gondolat helyes menetének elsajátítá­sában a következtetés formáinak, a syllogismusnak, epicheremának, lánczokoskodásnak, dilemmának alapos ismerete és ezek helyességének fölismerése. Hisz beszédünknek a tétel után a legrövidebb vázlatát egy ilyen következtetőforma képezi; ha tehát ez nem helyes, az egész tár­gyalás gondolatmenete helytelen. Fontos végül az érvekre vonatkozó tan, a mit eddig is elég tüzetesen ölel föl minden rhetorika. De már az érvek csoportosításá­nak módját, a bizonyítást, czáfolást, ezeknek megállapított formáját, a chriát jobban kell gyakorolni. Ez utóbbit pedig igen sok tankönyv mellőzi; jóllehet nagyon helyes dolog, hogy az ifjak addig is egy helyes, bár sablonszerű gondolkodásmenethez szokjanak, míg képesek lesznek gondolataikat saját erejükből a körülmények szerint helyesen rendezni. Tantervünk ugyan el rendeli a logikának tanítását, de csak az utolsó hónapokban, hogy «a philosophia bevezető tanulása méltó befeje­zése legyen az összes iskolai tanításnak, a tanuló előtt is mintegy tudatossá téve eddigi fejlődésének menetét». (Utasítások 30.1.) A gon­dolatok elrendezését érintő többi szabályokat a tankönyvek eléggé fölölelik, de az anyag megrostálása és egységesítése, a térbeli, időbeli és logikus sorrend megállapítása jobban kiemelendő. Minthogy pedig mindez a «praecepta pauca, plurima exercitatio» elve alapján végzendő, a legeslegfontosabb a gondolatmenet rendezé­sének gyakorlása az olvasmányok elemzése, a vázlat készítése s fej­lesztése és az Írásbeli gyakorlatok utján. b) az oivasma- g 0n (j 0lat helyes menetének gyakorlásában igen jelentékeny NYOK CZGISZGPU elemzése; eszköze az iskolának főkép a magyar nyelv tanítása alkalmaval, de a felsőbb osztályi német, latin, görög és görögpótló irodalmi olvasmá­nyok tárgyalásakor is az illető olvasmányok elemzése. Utasításaink erre vonatkozólag, bár elszórtan, igen termékeny szabályokat írnak elő 1), a melyeket itt megismételni fölöslegesnek tartok. Az olvasmányok elemzésének két módját kell megkülönböztet­') Utasítások 18., 20., 21., 22., 39., 43., 44., 45., 46., 47., 48. stb. lapjain.

Next

/
Thumbnails
Contents