Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1901
13 S ha ezen eszközök kellő gonddal, tervszerűen és egyöntetűen fölhasználtatnak, az eredménynek nem lehet elmaradnia. Ezen eszközök pedig a »praecepta pauca, plurima exercitatio« elve alapján: rövid elméleti ismeretek elsajátítása; azután fáradhatatlan gyakorlat az olvasmányok elemzésében, az Írásbeli dolgozatoknál, a vázlatok készítésében és tovafejlesztésében; továbbá más tantárgyaknak a magyarnyelv oktatását támogató közreműködése és az önmunkásság. Az elmélet dolgában a rhetorika és a logika gondoskodnak arról, a)az elméle t: hogy az ifjak a legszükségesebb ismereteiket e téren megszerezhessék. De annyira czélszerű a Ratio Educationisnak már idézett intézkedése: »Logica est proponenda, tamquam introductio in rhetoricam, ut ejusdem ope juvenes ad cogitata sua recte ordinanda et institutiones majore cum fructu percipiendas praeparentur«, hogy a logikának a gondolatrendezésre vonatkozó szabályait a rhetorika tárgyalása előtt — mivel ezt már az 5. osztálybeli tanulók értelmi fejlettsége megengedi, — föltétlenül tüzetesebben kell tárgyalnunk. Hiszen ezen szabályoknak alapos ismerése nélkül az anyagmegrostálásban, az egymásután megállapításában semmire sem jutunk; pedig mostani rhetorikai tankönyveink jó része azokat csak a legfutólagosabban érinti. Főképen súlyt kell fektetni a nem, faj és egyed fogalmára, ezeknek biztos fölismerésére : mert ezeknek nem-ismerésén alapszik a legtöbb hiba a gondolatmenet- rendezésében. A ki a genus proximummal, a faj, az egyed fogalmával nincs tisztában, az a tételben foglalt dolognak, mint nemnek tárgyalásában az egyes főpontokat megállapítani, majd ismét ezen egyes főpontoknak kifejtésében az alsóbb pontokat, az elágazásokat kijelölni bajosan fogja. Továbbá, mivel a bevezetés többször a genus proximumból indúl ki, az ennek biztos ismeretével nem rendelkezők kiindulási pontúi a távolabbi nemet, az »ovum Ledae«-t fogják választani. Gondot kell továbbá fordítani a differentia ultima megértetésére. Ennek biztos tudása oly fontos, hogy ezen fordúl meg az egész előadásnak érdekessége, rövidsége, világossága és jellemzetessége. Úgy a térbeli dolgok leírásában, mint az időbeli dolgok ismertetésében, az érvek méi'legelésében, szóval az ismeretanyag megrostálásában csak akkor járhatok el helyesen, ha tudom, mi a jellemző tulajdonság, a lényeges esemény, a fontos bizonyíték. Ebben különböznek az ugyanazon tárgyról értekező irók előadásai; az egyik a jellemzeteset tudja csoportosítani, mindig a szög fejére üt, a másik egy ötlete kedvéért nem szorosan odatartozó vagy kevésbbé fontos dolgot is elsorol; az egyik előadása rövid, színes, jellemzetes, a másiké pedig szétfolyó, homályos, vizenyős leszen.
