Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1900

tudata és az áldozatkészség parancsa! Szavai, tanácsai és irányeszméi az ifjaknál fogékony talajra találtak. Hiszen a mester jóságos atyai érzületéről, nemes lelkületéről és egyéni kiválóságáról már a gyermek­szobából értesültek atyáik megható emlékeiből s regeszerü elbeszélé.T seiből. Ok maguk meg immár saját tapasztalatukból tudták, hogy a derék igazgató szelleme a szeretetnek ugyanazon fokát és hevét leheli rajok az iskolában, mint a mely a családi tűzhelynél az atyák és édes­anyák szívéből feléjük sugárzik. Nincs az az édesanya, a ki jobban gondoskodnék útrakelő fiáról, mint a hogyan Inczédy körülfogta szere­tetével kirándulásra készülő tanítványait. Már napokkal előbb figyeli az időjárást: bizonytalan időben útnak nem eresztené az ő kedves fiait. Akirándulás napján nincs neki nyugta. »Csak valamelyiknek baja ne essék; nem bizoni egészen az időben, s mi lesz, ha a Mecsek tete­jén szakad rájuk az eső!« — mondogatta szerető aggodalommal az otthon levő tanároknak. A vezető tanárokat nem győzi eléggé kérni : -Vigyázzanak ám az ifjakra, az Isten áhlja meg Önöket; hiszen tudják, hogy a felelősség rajtunk van«. Ha az ifjak távolabbi kiránduláson voltak, addig le nem hajtá a fejét nyugalomra., míg meg nem érkeztek. Sőt éjnek idején lemegy eléjük a vasútra, hogy személyesen meg­győződjék szerencsés hazajövetelükről. A társadalomnak a pécsi főgymnasium iránti régi keletű bizalma Inczédy igazgatósága alatt még erősbödött. Egykori tanítványai már mint apák hozták az iskolába gyermekeiket s bízták őket szerető gond­jaira ilyetén kérelemmel: »Nevelje, Igazgató Ur, a fiamat is emberré; hiszen én, az apa is legtöbbet Önnek köszönök!« Inczédy, mint igazgató, a hozzáfűződő reményeket mind valóra váltotta. Csendes, zajtalan munkájával főgymnasiumát a siker, az elis­merés és becsülés olyan babéraival fonta körül, melyek a hazai oktatás­ügynek virágzását hirdetik, a cziszterczi rendnek meg örök büszkeségei maradnak. A tanári kar soha sem felejti el azt a nagylelkű férfiút, a ki neki nemcsak vezére, hanem rendi otthonában igazi atyja is volt; a ki arra törekszik vala. hogy a rend-családi tűzhelynél mindenki otthon és megelégedett legyen. A közös életmód nyújtotta előnyöket gondosan felhasználja a tanári közszellem erősbítésére és a tanári tevé­kenység fokozására. Egy-egy névnap kedves alkalom neki, hogy remek felköszöntőjében a tanári érdem és kötelességteljesítés elismerésével meghajtsa a zászlót; hogy az idősebbeket az elért sikerek hangsúlyo­zásával kitartásra, a fiatalabbakat meg az előttük élő példaképek meg­jelelésével lelkesedésre buzdítsa. Nemes szív dobogott ebben az ember­ben. Mi, volt tanárai, tudtuk, hogy örömeinknek részese s fájdalmainknak osztályosa. Még egészségünkre is mily szerető gonddal ügyelt föl; s

Next

/
Thumbnails
Contents