Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— 4 — az egészséget, az erőt, ügyességet gyarapító intézkedések által, az értelmet illetőleg a tanítás által, az erkölcsöket illetőleg a nevelés által és minden téren a szoktatás és gyakorlás által érhető el«, írja Schiller.

1) n változó elem: De, mig az ember lényegében mindig ugyanaz marad, bizonyos tekintetben vánaimai. folyton változásnak van alávetve. Az egyes korok emberei nyomasztó, általános bajaik enyhítésére, a legtöbbek által érzett anyagi vagy szellemi szükségleteiknek födözésére törekszenek. E törekvés kezdetben közóhaj, zsibongó közérzület, széltében hangoztatott aspiratiók alakjában, később irányt törve, határozott alakot öltve, az embereket általánosan átható elvként, az egész kor követelményeként jelenik meg. Ezen, úgynevezett korszellem, a közérzületben gyökerezvén, mindenben megjelenik, mindent áthat és mindenütt érvényesülést követel magának. Követelései elől nem állhat félre senki, semmi sem ; mert a költő szavaiként: Qui n'a pas Tesprit de son age, De son age a tout le malheur. E korszellem áthatja s irányitja az összes állami, társadalmi és magánintézményeket. Nem hagyhatja tehát figyelmén kivül a nevelés intézménye, az iskola sem. »Die Schule einer Zeit ist das Produkt ihrer Zeit,« mondja egy jeles paedagogus.

2) Valóban ugy van ; mig egyrészt az iskolának az általános emberire vonatkozó nevelési elvei állandó érvényűek, változást nem tűrnek, másrészt a korszellem követelményeihez feltétlenül siinulniok kell. Csak az oly iskolák lesznek életerősek, a melyek nem multák korukat s a melyek korukaL meg nem előzték ; csak olyan iskolák nevelnek koruk számára embereket, a melyek a kor vallási, nemzeti és társadalmi követelményeit szem elől nem tévesztik. Ezért az egyes korok kiváló iskolái koruknak lelükröződései, miniaturképei. A görög nép derült világnézete, művészet-kedvelése, szép-kultusza, továbbá a lest fejlesztése iránt való szeretete visszasugárzik nevelési rendszerében, melynek javarészét a niuzsai tudományok, a művészetek, zene, testgyakorlás és láncz képezték. A római iskola egy kis darab forum Romanum. Aminl itt a nyelvkészség, ékesszólás és a jogtudományokban való jártasság volt a nyilvános szereplésnek és hatalomra jutásnak föltétele, épúgy a nevelésben is ezen készségek megszerzése volt a fő feladat; a grammaticus, a rhetor, a jogtudós vollak a római ifjúnak fő nevelői. A középkor monostori iskolái főtárgyaikkal: a vallástannal és a theologicus fejtegetésekre, vitatkozásokra előkészítő dialeclicával és rhetoricával az általánosan uralgó buzgó vallásos élet képét tüntetik elénk. Mig a lovagiskolák hét szabad mesterségökkel: a nyilazás-, ökölvívás-, sólyomvadászat-, lovaglás-, úszás-, sakkjáték- és versírással és a nők tiszteletével a lovagkor képének másai. 'J Schiller : Handbuch der Praktischen Pae- 3) Schmidt: Die Naturgesetze der Erziedagogik für höhere Lehranstalten. hung und des Unterrichtes ectr.