Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— 17 — 15500. sz. a. kelt miniszteri rendeletben meghatározott eszközökkel él, a melyek : »A tanulmányok bármely ágában önálló dolgozatok készítése, fordítások, szépészeti elemzések, bírálatok, gyakorlások a szavalás terén.« A legújabb Rendtartás a czélt csak nagyon általánosan, egy cseppet sem körvonalazva érinti, midőn ezeket rendeli: »A két felsőbb osztály tanulói magán szorgalmuk és munkásságuk gyarapítására önképzőkört is alakithatnak. De, hogy ezen magánmunkásságnak minő legyen az iránya, mik legyenek az eszközei, azt egy szóval sem érinti. Pedig az egységes czél kitűzése, a czél elérésére vezető eszközök megállapítása és szerves rendszerbe foglalása oly szükséges kellékek, hogy azok nélkül hasznos önképzőköri működést nem is képzelhetünk. Részemről a Jézustársaságabeliek hajdani évszázados önképzőköreinek,

1) a mi külön fejlődésü önképzőköreinknek működését, a német iskoláknak a magánmunkásság fejlesztésében való gyakorlatát,

2) a föntemlitelt érlekezőknek érveit kellőkép mérlegelve a következőket vélem megfelelőknek. Az önképzőkör czélja csak az lehet, a mi az iskoláé. Csakhogy, míg ott a nevelőnek bizonyos czélra irányuló működéséről, itt a nevelendőnek ugyanazon czélra irányuló közreműködéséről, — ott, mint már emiitettem, az elvetendő jó mag elkészítéséről, itt az elfogadó talajnak fejlesztő közreműködéséről van szó. Más szóval az önképzőkör czélja uz ifjúságnak öiwiunkásság által való közreműködése az iskola feladatának teljesítésében. Az önképzőkörök működésének két, hogy ugy mondjam, föltétlen fölLélele ») az önképzőlehát: az önmunkásság és az iskola működésével való legszorosabb kapcsolat. ""n^™ " Ugyan, mint Szigetvári Iván mondja,

3) »a magyar irodalom és az aesthetika Az Bnmuntanitása, az ifjúsági könyvtárak fölállítása teljesen nélkülözhelővé teszik az önképzőköröket«; de csak oly tekintetben, hogy a régibb és a mostani önképzőkörök működésének anyagát a mai iskola már ugy az ismeretek megszerzése, mint azok alakítása tekintetében teljesen fölöleli. Mégis az önképzőkörök működése éppen a tanuló magánmunkásságának, közreműködésének fejlesztése miatt nemcsak hasznos, hanem, mondhatjuk, szükséges. Akarata ellen, mondja a közmondás, senki sem üdvözül; akarata ellen, leheljük hozzá, senkit tanítani és nevelni nem lehet. A tanítás és nevelés csak akkor lesz eredményes, ha azt a növendék is akarja. Ezen akaratnak, vagy mint Herbarl mondja, érdeklődésnek, fölkellése a lanilás és nevelés sikerének elengedhellen föltélele. Ha a növendék valamit maga is akar, ha a tárgyat nem tekinti kényszerű, kellellen munkának, ha annak tanítását a saját akaratával öszhangban látja, ha a munkában saját tehetségének érvényesülését és ennek folytán bizonyos, a munka sikeres megoldásával járó lelki örömöt talál: a munka kevesebb idő 'j Ha már e téren minden véleményt tam velők, ez elmefuttatás terjedelméhez figyelembe veszünk, nem szabad figyelmen mérten, egy kissé hosszasabban, kivül hagynunk a Jézustársasngi iskolák ") Kifejtve dr. Schiller Hermann: »Schulannyi kiváló lelkes paedagogusa által év- arbeit u. Hausarbeit« cz. művében, századokon keresztül helyesnek ilélt ön- 3) Orsz. Középiskolai Tanáregyesület! Közképzőkörök módszerét. Ép ezért foglalkoz- löny. 478. 1. 2