Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— 16 _ kedésnek, a melynek sokszor az életre is kiható ellenségeskedés, pártokra sza­kadás, czivakodás a föltétlen következménye. A többi érdemleges panaszt, a melyeknek tárgya nem esetleges tünet, pl. politikai tüntetés, röviden a következőkben összegezhetjük: Az önképzőkör egyoldalúvá teszi az ifjúságot, mert ott vagy versírással, szépirodalommal, vagy tudományoskodó, korukhoz nem való értekezések Írásá­val, vagy főképen szónokias declamatiókkal töltik el az időt; nem nyújt tápot az ifjú különféle hajlamainak; vagy ha több oldalról foglalkoztatja az ifjúságot, növeli annak amúgy is nagy elfoglaltságát, előidézi a túlterheltséget; plagiumra szoktatja a működőket; nem képes a komoly, hasznos munkára; bírálnak és ellenbirálnak oly korban, melyben megállapodott elvekről alig beszélhetünk; nincs az iskolával szerves összefüggésben; nem gyámolítja az iskolai oktatást, sőt annak rovására van; munkálkodásában nincs meg a tervszerűség és egy­öntetűség. 4. Hogyan felel- El kell ismernünk, hogy az itt fölhozott vádak igen súlyosak ; de nem nének meg a általánosak és nem olyanok, hogy azokat megszüntetni ne lehetne. Ezen hibák korszerű kiva- " ° naimaknak ? egy részén helyesebb czél kitűzésével, más részén a czél elérésére vezető helyesebb eszközök alkalmazásával és rendszerezésével lehet segíteni. De mi az önképzőkörök czélja? Eddig elmondhatjuk, hogy az önképző­körök a legkülönbözőbb czélok szolgálatában állottak. Majdnem ahány önképző­kör volt, a hány értekező e kérdésről fejtegetést közölt, annyiféle czélt is tűzött ki. Egyik az iskolában szerzeit ismeretek kibővítését, másik az iskolában nem tárgyalt ismeretek elsajátítását, a házi olvasmányok rendszeresítését, az irodalmi tanulmányok tüzetesebb művelését, a humánus képzést, az esztetikai érzés fejlesztését, a szabad előadásban, szavalatban való gyakorlást, a szép­irályban való ügyesség megszerzését, önálló dolgozatok által az irodalmi pályára való előkészülést, leendő szaktanulmányainak előkészítését, a szépirodalmi munkálkodást, műfordítást, komoly tudományos érLekezések írását, sőt a test­gyakorlás, ének és zene terén való haladást is egyenként vagy különböző kapcsolatban az önképzőkörök czéljaiúl tűzték ki. A kedély fejlesztése terén pedig a »lelkesítő, buzdító elem, fajunk, nyel­vünk megszeretése, a mult emlékeinek kegyeletes őrzése, a történeti érzék ébrentartása, a hazaszeretet lángjának élesztése,« 1) az idealismus, a szép és jó iránti lelkesedés, a szív képzése, a jellem erősödése, nemes barátság szövése lenne a fentemiitett értekezők szerint a feladat. Ezen czélok kitűzésében és a reá vezető eszközök megválasztásában s alkalmazásában, mint fönebb említettem, nincs meg az egység és rendszer. A legtöbb önképzőkör közös törekvése a hazafias érzelmek ápolására és a rhelorikai s stilisztikai érzék fejlesztésére irányul. E czél elérésére legtöbb kör az 1868. ') Szitnyai: Gondolalok a nevelés és taní­tás világából. Orsz. középisp. Tanáregyesületi Közlöny XXXII. 137. lap. V

Next

/
Thumbnails
Contents