Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

Te éretted harczolék. szabadság — S lánczra verve lábam és karom. Világosság, téged szomjazálak — S mint vakandok, föld alatt lakom. Petőfi S. Deposuit potentes de sede — Et exaltavit humiles ; Esurientes iinplevit bonis, — Et divites diinisit inanes. Lukács ev. Az ember él, hal; gazdagot és szegényt, Koldust s királyt egy sírba nyel a halál. Kisfaludy S. Ki vagy te férfiú ? Lelked ruhája csillagsugárból szőtt fényes palást, — Es testedet kopott rongyok födik. Petőfi S. Az elleniét alkalmazása nemcsak egyes képzeteket, szavakat és kifejezéseket emel ki jobban; hanem az ilyen ellentétes (contrast) nagyobb részlelek az elbeszélésekben és leírásokban is nagyobb változatosságot és érdeklődést idéznek elő. Szomorú jelenelek ulán a vidámak, komolyak után az élczesek, fenségesek ulán a kellemesek tárgyalása a figyelem felkellésére és ébrentartására jelentékeny hatással van. * Az eredeti ^képzetet szemléletesebbé és hangulatosabbá tehetjük, ha az associatio idearum alapján a vele érintkező, (contiguitásban lévő) dolognak képét társítjuk. Ezen érinlkezés már nem a képzeteket alkotó benyomás-elemek közösségén alapszik, hanem azon, hogy ezen képzelek együtt voltak, érintkeztek a tudatban. Épen ezért, mivel ezen érintkezés (contiguitas) alapján egymást felkellő képzeteknek nincsen annyi közös elemük, mint a hasonló képzeteknek, nem is alkalmasak annyira a szemléltetésre, mint azok. A képzeteknek ezen érintkezése vagy vonatkozása alapúihat logikai, időbeli és térbeli viszonyon. Logikai viszonyban van a dolog azzal, a miből keletkezett: vagyis azon okkal, a mely létre hozla, azon anyaggal, a melyből készült, a tulajdonság azon dologgal, a mely e tulajdonság oka, viselője (metonymia); továbbá azon dologgal, a melyhez tartozik: mint a rész az egészhez, egyed a fajhoz, faj a nemhez (synekdoche). Időbeli vonatkozásban állanak az előzmény és következmény; térbeliben az egymás melleit levő dolgok.