Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

ígv valamely képzelet megvilágíthatunk, ha szemléltetőül az ok mellé az okozatot vagy az okozat mellé az okot állítjuk. Példáúl Firdussi Szijavusz fájdalmát, melyet anyja halálakor érzett, az okozatok föltüntetésével teszi érzékelhetőbbé: Mint egy dív rohant ki a herczeg lakából Eget verő jajjal kelve ki magából: Tépdeste ruháit kegyetlen körömmel, Telehintó fejét fekete göröngygyei, Elborult a lelke ádáz keservében, Édes magát kínzá ezerléleképen. Könyét éjjel-nappal szakadatlan ejté, Ajka a mosolygást végkép elfelejté. Firdussi: Szijavus. Ilyenek e kifejezések: »Tisztelem fehér hajad«, azaz öreg korodat, mely azt megfehérítette; vagy »a bajnok vaskarja feküdt bús keble verésén«, vagyis szivén, mely a dobogás okozója. — Vagy az okkal világítjuk meg az okozatot: Az Isten haragja megütött egy hajdút. Arany J. Nem bírok félni. Annak érzem átkát Hogy mitse félek ; nincs ideg szivemben. Byron. Ilyenek azon kifejezések, a melyekben a dolog helyett azon anyagot nevezzük meg, a melyből létesült; példáúl, ha az embert »por«-nak, »lélegző hús«-nak, a kardot »aczél«-nak, az emléket »kő«-nek nevezzük : Por ritkán szül hasonlót. Byron. Álrnosi markokban villogtak fényes uczélok. — Dúló vasat tart rettenetes karod. Vörösmarty. Dísztelen itt szunnyad kő se mutatja helyét. Kisfaludy K. Ide tartoznak azon kifejezések is, a melyekben az ismertető tulajdonság áll azon dolog helyett, mely azt viseli; példáúl, ha az ember helyett ,,halandó"-t, török helyett ,,félhold"-at, szolgaság helyett ,,rabláncz"-ot mondunk : Midőn még hódolt népek jártak ott £> a szárnyas oroszlánt

l) nézve földre hulltak. Byron. ') Velenczét.