Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

Egyszer, csak ez egyszer, — de mit ér, mit használ, Látni Piroskáját; — jaj nem övé az már ! Tőle hideg búcsút — azt sincs joga venni; Egy néma sóhajtást — jobb oda sem menni! Hátha szilaj vére — de galamb lesz s bárány. Váljon meg örökre — meg ez egy perez árán? Keserűbb lesz akkor, — legyen ! azt szomjuzza. így habozott Toldi, de az örvény húzza. Arany J.: Toldi szerelme. Vagy a habozó lélek előbbi állításait visszavonja, hogy az ujabbnak szerezhessen érvényt (retractio). Például : Beszéld el, ah, hogy gyalázat reánk! Nem elég, hogy mint tölgy kivágalánk, A kidőlt fában őrlő szú lakik, Honfi honfira vádaskodik. Testvért testvér, apát íiu elad! . . . . . . Mégis, ne szóljon erről ajakad, Nehogy, ki lávol sir e nemzeten, Megutálni is kénytelen legyen! Tompa M. vagy e hely Petőfinél, ki lépésről lépésre vonja vissza előbbi állításait: Láttam jó apámat — Vagy csak koporsóját; — Annak sem látszott ki Csak az eg'yik széle. — Azt is akkor láttam Kint a temetőben, — Mikor jó anyámat Tették le melléje. Petőfi S. Vagy indulatában ingadozva, előbbi állítását a következőkben, ujabb Ítélet leihozásával, meggyengíLi. Például: Oly sötét a sírnak éjszakája — Ámde béke s nyugalom hazája. Tompa M. Virágnak mondanálak A rózsa s liliom, Mint egy tőnek virági Virúlnak arezodon. — — — De a virág nem érez, Ne légy virág nekem ! Gyulai Pál. A kedélymozgalmakat feltüntető ezen ügynevezett »alakzatokéról azon­ban meg kell jegyeznünk, hogy szintén csak akkor keltik fel a szándékolt

Next

/
Thumbnails
Contents