Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

Halk hullámon hold ha fénylik, És a fű közt fénybogár, Sír fölött a láp lidércze Imbolyogva, rengve jár, A bagoly sír zordonúl, Csillag szikrát hullva hull, Meg se rezzen a sudár fa Domb sötét árnyában állva: Akkor száll rád szellemen I3űverú'vel, nesztelen. (Manfred I. íelv. 1. jel.) borongós, kísérteties hangulatát nem társított képeknek vagy váratlan fordulatnak, hanem az elsorolt egyes képzelek hatásának és e halások egyöntetűségének, összhangjának köszöni. Míg Vörösmartynak e soraiban : Ott énekel a cserje vad bogán Az erdő szíve, a kis csalogány. S ki szólna, míg a dalnok szive fáj? . . . Búsan, merengve hallgatott a táj. maga a csendes erdőben éneklő csalogány képe is ébreszt némi ábrándos hangulatot; de e leírás varázsa inkább a társított képzetek hatásának tulajdonítandó. Mert ezek úgy tüntetik fel a csalogányt, mint a megszemélyesített erdő szíve dobbanását, mint egy epedő, mélyen érző dalnokot, a kinek mámorító énekén az erdő együltérző tája rokonszenvvel elmereng. — De már Petőfy e költeményében : Bölcsőben sír az éber csecsemő; Bölcső előtt A dajka zeng; — elszoktak e dalok Altatni őt. Sok szenvedésem síró gyermeke A fájdalom ; Dalt dalra költök, — s dalaimmal Ót elaltatom. a hatást nemcsak a fájdalomnak egy társított képzetlel, a dajka dala által elaltatható gyermekkel való összehasonlítása kelti fel; hanem főkép az összehasonlításból vont ezen következtetés: Dalt dalra költök s dalaimmal Ót elaltatom. Az irály hatása függ tehát a) a képzelek és kedélymozgalmak közvetlen (direct) hatásától, b) a társitolt (associált) képzetek befolyásától, c) továbbá az eredeti képzet és a társított képzetek viszonyából vont következletésből: a fordulatosságból, ötletességből.