Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

u I. Szép lehef, irályunk a szemléltető képek, meglepő fordulatok alkalmazása nélkül is. Igen sok szónok, iró és költő van, a ki szemléletének, megfigyelésének elevensége és érzelmeinek bensősége által, minden képes beszéd alkalmazása nélkül is képes hatást kelteni; a kinek előadása »nec effeminatam levilatem, nec fuco eminentem colorem aniat«, hanem pusztán »sanguine et viribus nitet.»

1) A) A HANGÚ- Ugyanis, a mint az érzetek és képzetek, úgy ezeknek szavakkal való latunkat ki- ]• jf

ej

ez

(5

s

ej önmagukban, az associált képzetek hatása nélkül is ébresztetejezo kepze- J ° ' , 1 tek hatása, nek bizonyos hangulatot lelkünkben. És pedig, mivel az érzetek hangulata az inger minőségétől, erősségétől és időtartamától függ, az ezekből keletkező képzetekben, ezeknek szavakkal való kifejezésében is a hangulatot ugyanezen körülmények befolyásolják. 1. Függ tehát a hatás először a képzetekben megjelenitett dolgok minőségétől. Ugyanis igen sok dolog már eredetileg, a természettől kellemes vagy kellemetlen a szerint, a mint az életműködésre előmozditólag vagy gátlólag hat; mert »az öröm az életműködés természetes gyakorlásában, a fájdalom pedig az életműködés csökkenésében vagy meggátlásában áll.« így kellemes hangulatot ébreszt mindaz, a mi szerveinknek jól esik pl. a derült ég, a ragyogó napfény, üditő játékok, vidám zene. Továbbá mindaz, a miben e pezsgő, vidám élet nyilvánul is; pl. a zsongó méhcsoport, a virágzó rózsafa, az illatos virág, lengedező szellő, dobogó szív, árnyas erdő, szállongó, kósza felhő stb. Más dolgok ellenben ezen kellemes vagy kellemetlen dolgokra való vonatkozásuk folytán keltenek megfelelő hangulatot. Pl. a fej fa, a sír fölött bolyongó lidércz, a síró bagoly, a lehulló csillag stb. azért szülnek bánatos hatást, mert ezeket a halálra vonatkoztatjuk vagy vonatkoztatja a néphit. Ilyen kellemes vagy kellemeLlen hatást keltő jelenségek képzete vagy ezek csoportosítása magában, minden költői kép alkalmazása nélkül is megfelelő hangulatot kelt lelkünkben. Pl. Byronnak már idézett e helye: Halk hullámon hold ha fénylik És a fű közt fénybogár, Sír fölött a láp lidércze Imbolyogva, rengve jár, Csillag szikrát szórva húll, A bagoly sír zordonúl, S meg se rezzen a sudár fa, Domb sötét árnyában állva : Akkor száll rád szellemem Bűveró'vel, nesztelen. *) Quinctillianus: Inst. or. 8. 3. 2) Bouillier : Du plaisir et de la douleur.