Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

Épen ezért a szépirály elsajátításánál szükséges, hogy belekintsünk a lélek műhelyébe és ott megfigyeljük, mikép keletkeznek a szépirály tényezői és mik ezeknek a feltételei; vagyis szükséges, hogy ezeket lélektani alapon vizsgáljuk. Ezt mondja dr. Jerusalem is a képeket és alakzatokat érintő néhány rövid, de igen helyes sorában: »Was nun die Lehre von Tropen und Figuren betrifft, so wird ja wohl allgemein zugegeben, dass hier nur auf psychologischer Basis ein Verständniss erzielt werden kann . . . Entweder lasse man die Redewendung unbesprochen und vertraue darauf, dass sie die beabsichtigte Wirkung auch ohne jede Erklärung üben werde, oder man gebe sich Mühe, psychologisch zu analysieren, und die Redewendung auf ihre Entstehung und Wirkung zu untersuchen.« Csak ilyen lélektani elemzés alapján történő irálytanulás lehet czélravezető ; mert ilyen úton lesz csak tudatossá előttünk a szépirály tényezőinek létesítése és alkalmazása. E tudatosság pedig a remekírók olvasásából észrevétlen ránk tapadt stylusérzéket ép oly mértékben emeli, mint a rendszeres, elméleti szakképzés a naturalista zenészt, szobrászt vagy festőt. Annál is inkább szükség van erre a szépirály tényezőinek megfigyelésénél, mert ez a nomenclaturák állal százfelé forgácsolt elméletet igen egyszerűsíti, teljesebbé teszi és könnyen átláthaló rendszerbe foglalja. Már jelzeit czélom kizárja azt, hogy e tételt — mely külön esztétikai szakdolgozatban tárgyalandó — itt lélektani vagy physiologiai alapon tüzetesen fejtegessem. Itt csak e szempontból való rövid vázlatra van szükségünk. A SZÉPIRÁLY A beszéd gondolatainknak és érzelmeinknek szavakban való kifejetenyez inek zg más szóval a külső (peripherikus) ingerek által keletkezeti szemléosztalyozasa ' \i i / o lélektani aia- leli, és belső (conlralis) hatás által létrejött képzeleti képzeteknek és ezek po

n' összefűzésének szavakkal való megjelenítése. A beszéd tehát, mint a gondolatoknak szavakkal való kifejezése végelemzésben a képzetekre, illetőleg a legelemibb lélektani jelenségekre, az érzetekre vezethető vissza. Mivel pedig minden érzet, minden képzet bizonyos hangulattal párosúl, természetesen ezen képzeteknek és összefűzésöknek szavakkal való kifejezése is megfelelő hangulatot ébreszt. Ezen fölkeltelt hangulattól függ a beszéd vagy irály hatása. A tudatunkban létrejött képzetek vagy közvetlenül (directe), vagy a velők társult (associáll) képzetek útján, vagy a köztök és a lársull képzetek között lévő különös (combinált) viszonynál és e viszonyból vont meglepő következtetésnél fogva keltenek hatást. Például Byronnak e helye: ') Dr. Jerusalem : i. m.; u. o.