Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

Épen ezért a szépirály elsajátításánál szükséges, hogy belekintsünk a lélek műhelyébe és ott megfigyeljük, mikép keletkeznek a szépirály tényezői és mik ezeknek a feltételei; vagyis szükséges, hogy ezeket lélek­tani alapon vizsgáljuk. Ezt mondja dr. Jerusalem is a képeket és alak­zatokat érintő néhány rövid, de igen helyes sorában: »Was nun die Lehre von Tropen und Figuren betrifft, so wird ja wohl allgemein zugegeben, dass hier nur auf psychologischer Basis ein Verständniss erzielt werden kann . . . Entweder lasse man die Redewendung unbesprochen und ver­traue darauf, dass sie die beabsichtigte Wirkung auch ohne jede Erklä­rung üben werde, oder man gebe sich Mühe, psychologisch zu analysieren, und die Redewendung auf ihre Entstehung und Wirkung zu untersuchen.« Csak ilyen lélektani elemzés alapján történő irálytanulás lehet czélra­vezető ; mert ilyen úton lesz csak tudatossá előttünk a szépirály ténye­zőinek létesítése és alkalmazása. E tudatosság pedig a remekírók olvasá­sából észrevétlen ránk tapadt stylusérzéket ép oly mértékben emeli, mint a rendszeres, elméleti szakképzés a naturalista zenészt, szobrászt vagy festőt. Annál is inkább szükség van erre a szépirály tényezőinek megfigye­lésénél, mert ez a nomenclaturák állal százfelé forgácsolt elméletet igen egyszerűsíti, teljesebbé teszi és könnyen átláthaló rendszerbe foglalja. Már jelzeit czélom kizárja azt, hogy e tételt — mely külön eszté­tikai szakdolgozatban tárgyalandó — itt lélektani vagy physiologiai alapon tüzetesen fejtegessem. Itt csak e szempontból való rövid vázlatra van szükségünk. A SZÉPIRÁLY A beszéd gondolatainknak és érzelmeinknek szavakban való kifeje­tenyez inek zg más szóval a külső (peripherikus) ingerek által keletkezeti szemlé­osztalyozasa ' \i i / o lélektani aia- leli, és belső (conlralis) hatás által létrejött képzeleti képzeteknek és ezek po n' összefűzésének szavakkal való megjelenítése. A beszéd tehát, mint a gon­dolatoknak szavakkal való kifejezése végelemzésben a képzetekre, illetőleg a legelemibb lélektani jelenségekre, az érzetekre vezethető vissza. Mivel pedig minden érzet, minden képzet bizonyos hangulattal párosúl, termé­szetesen ezen képzeteknek és összefűzésöknek szavakkal való kifejezése is megfelelő hangulatot ébreszt. Ezen fölkeltelt hangulattól függ a beszéd vagy irály hatása. A tudatunkban létrejött képzetek vagy közvetlenül (directe), vagy a velők társult (associáll) képzetek útján, vagy a köztök és a lársull kép­zetek között lévő különös (combinált) viszonynál és e viszonyból vont meglepő következtetésnél fogva keltenek hatást. Például Byronnak e helye: ') Dr. Jerusalem : i. m.; u. o.

Next

/
Thumbnails
Contents