Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 53 — b) Coriolanus búcsúja (Cori. IV. 1.) — 3. a) Aufidius monologja, melyben Coriolanus vesztét határozza el (Önalkotta magánbeszéd), b) Anya és gyermek. »S anyánkat, ezt az édes jó anyát, 0 Pistikáin, szeresd, tiszteld, imtnád !« (Petőfi.) 4. a) Moliére : »A tudós nők« cz. vígjátékának szerkezete, b) Moliére precienseeinek jellemzése (»A tudós nők« alapján.), c) Fejtsék ki bővebben Chrysale e szavait: »Ne lesd, hogy a holdban ki mit csinál! Nézd azt, ki mit csinál te nálad, otthon. Mert tőre-hegyre fordul össze házad. Nincs abban semmi érdem, — hidd el azt nekem, — Ha a nő annyi mindent tud, tanul. Nevelje gyermekét erkölcsösen, Vezesse házát, tartsa rendbe népét, És költekezzék gazdaságosan. Ez hivatása é? bölcsészete.« (Moliére: »A tudós nők.«) 5. Miért mondhatta Hunyadi János halálos ágyán fiainak e szavakat: »Az örökség, melyet rátok hagyok : Isten félelme és a haza szeretete.« — 6. a) A történetírás fejlődésének főmozzanatai. b) Egy ebéd Harcsai István uramnál az 1719-ik év farsangján (Apor után szabadon.). — 7. a) Szónoki beszéd lanulótársam sírjánál, b) Buzdító beszéd a xMecsek-egyesületbe való belépésre. (A turista egyesületek czélja, haszna.) — 8. A szónoklat hatalma. — 9. A mecseki erdők madárvilága májusban. VII. osztály. 1. Miért nevezzük a költészetet a művészetek koronájának? 2. Szónoki beszédkisérlet Arany János »Széchenyi emlékezete« cz. ódája alapján. — 3. A magyar népdal jellemző sajátságairól (a hallottak nyomán). — 4. Vörösmarty »Volt tanítványaimhoz« cz. tanító költeményének széptani méltatása. — 5. A népmesei elemek Petőfi »János vitéz«-ében. — fi. A Zrinyiász méltatásának összefoglalása. 7. Beszámolás az olvasott regényről s annak ismertetése. — 8. A szegénység előnyei a gazdagság felett. 9. Beszámolás az olvasott tragédiáról. — 10. Az eposz és dráma közti különbségről, tárgy, hős, szerkezet és előadás tekintetében. VIII. osztály. 1. Miért és hogyan szeressük nemzeti irodalmunkat? 2. a) Codex-irás és könyvnyomtatás, b) A kereszténység befolyása irodalmunkra, művelődésünk- és művészetünkre a reformáczióig. — 3. a) Párhuzam Tinódi, Gyöngyösi és Zrínyi közt. b) Líránk összefoglaló ismertetése nemzeti irodalmunk uj koráig, c) Mikes Kelemen siralma Rákóczi Ferencz ravatalánál. — 4. a) Elbeszélő költésünk össszefoglaló jellemzése Bessenyeitől Vörösmartyig, b) Irodalmunk újjászületése kora úttörőinek dicsérete. — 5. a) A franczia eszmék és a napoleoni háborúk hatása politikai és irodalom-történetünkre, b) Klassziczizmus. —- fi. Jósika, Eötvös és Kemény regényei. — 7. a) Nyelvtudományunk történetének vázlatos ismertelése. b) Van-e ellenmondás »Az ember tragédiájá«nak utolsó szine és az előző szinek közt ? — 8. Mely vezérelvekben legyenek irodalmunk legnagyobb alakjai mestereink az életben?