Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897
vV , ^ ^ * 0BER T fis c^ V »Téged dal illet és dicsének, Nagy Isten ! ős Sión felett, S Jeruzsálemben itt a népek Leróják az adót Neked . . . A kit lakodba viletél fel, Választott szented, boldog ott; Mi eltelünk házad kegyével, Szent és csodás te templomod.« üi. Zsolt. Kálmán K. Ó képzelet! vidd tündér-szárnyidon S ragadd lelkünket ős hazánkba el, Melynek liíís völgye ölén egykoron Rendünk kinyila mint virágkehely . . . Czisztercziumba vidd, hol szent Robert, Dicső atyánk, jóságos szive vert, S csodás szentsége égi sugarát Családjának örökbe hagyta át. Testvéreim ! Robert a mi Atyánk; Zarándokoljunk el poraihoz, S támaszsza fel sírjából hő imánk, Melyből az isten-áldás áradoz. — Cziszterczium a mi bölcsőnk helye, Örök dicsőség fényivel tele, S öleljük át az áldott kegyhelyet, — Ennél nemesb gyönyör nem, nem lehet!
