Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 108 -tárak : a szellemi fejlettség és jólét a művészet felvirágzását is lehetó'vé teszi. Az építészet remekei a városokban emelkednek ; a városi polgárok teremtik a festészeti remekeket. A városokban virágoznak az irodalmak s az emberiség egész szellemi kincsei a városi elem munkájának és műveltségének eredménye. Nálunk is voltak városok; voltak, habár nem is oly gazdag és hatalmas polgárai, mint Európában; de a mi polgárságunk nem volt magyar. így a városi polgárság nálunk nem volt az a hatalmas és kulturális tényező, mint más országokban, sem a polgári szabadság és a nemzeti törekvések képviselője. Hiányzott tehát az európai nemzetek emelkedésének, hatalmának, kultúrájának egyik főtényezője. Ez volt az oka, hogy nemzeti kulturánk csak nagy későn fejlődhetett ki és hogy a magyar főnemesség idegen műveltség felé vonzódik. Nem volt meg még bennök a nemzeti érzület, mindenütt és mindenben az általános emberiségi szempontok uralkodnak. A nemzet legalsó osztálya, melyen a többi nyugodott, volt a jobbágyság; jogai nem voltak, csak kötelességei, egészen a kiváltságos osztálynak van alávetve, a jobbágynak nincs közjogi és magánjogi személyisége sem. Ez osztálynak állapota szomorú volt nálunk épugy, mint Európa többi országaiban. Sorsukon nem igen enyhítettek, mert azt hitték, hogy a nemesség fönmaradása és jóléte a jobbágy-osztály fön tartásán nyugszik. A jobbágyság egy elnyomott, vagvonilag szegény, szellemileg elhanyagolt néposztály volt. Nagy érdeme volt pedig, hogy nagyszáma által fenlartotta a magyarságot, és mig a nemzet felső osztályait idegen műveltség átalakítja, elidegeníti, addig a jobbágy-osztály érintetlenül megőrizte a nemzet géniuszát, eszejárását, nyelvét gondolkozásában, beszédjében, meséiben és dalaiban a jövő számára. Az önálló nemzetek magaslatáról leszorult nemzetet, a rendekre szakadt társadalmat reformálni kellett. Művelni a nemzetet, vagyis megismertetni az Európában uralkodó eszmékkel s intézményekkel és azok követésére bírni, volt a feladat. Meg kellett továbbá nyerni a nemzetiség érdekeinek az attól elvált főnemességet egyrészt, a kiváltságok által elválasztott és szellemi életének öntudatára még nem jutott alsóbb néposztályokat másrészt. Százados fejlődés, az európai műveltség elterjedése nemességünket is átalakítja s fölébreszti benne a nemzeti öntudatot, fölemeli a nemzeti érdekek magaslatára. A nemesség értelmesebb része kezdé belátni, hogy a nemzet érdekeivel az osztályérdek és a rendi alkotmány ellentétben áll. Maga kezdi meg a küzdelmet ősi alkotmánya ellen és e harcz páratlanul áll Európa történelmében. Másutt a szolgaság küzd a rendi hatalom ellen, nálunk maga a nemesség száll síkra a demokráczia eszméiért, saját kiváltságai ellen és küzd mindaddig, mig a rendi alkotmányt megbuktatja. Azok a nagy szellemek, kik halálos tespedéséből a magyar nemzetet felébresztették, mindnyájan belátták, hogy eszméik diadalát kivívni csak ugy sikerül, ha a polgári jogokat az egész népre kiterjesztik. Jelszavuk volt: fölszabadítani a földet, az embert és a szellemet. Erre törekedtek 1825-től 1848-ig, lassú, de kitartó buzgalommal.