Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897
— 102 -sot meg is ölhetik, de meg nem semmisíthetik. Újra éled, mint hamvaiból a phőnix. A pápa állal létesül az egyház, mint a középponti napból állottak elő a csillagok. A pápa az az egyházra, a mi a juhokra a pásztor: hogy azok el ne széledjenek és ragadozó farkasoknak, a tévely-tanítóknak áldozat úl ne essenek. Azért méltán mondjuk szal. sz. Ferenczczel: »A pápa és az egyház, az mindegy.« A ki lehál szereti az egyházat, szereti a pápát; a ki ellenáll a pápának, ellenáll az egyháznak. A hol a pápa, olt az egyház. Jól tudja a ker. világ: alap nélkül nincs ház, nap nélkül csillagok, — pápa nélkül Krisztus egyháza. Jézus ezen helyetlesének kijelelé feladatát is, midőn igy szólt: »Legeltesd az én bárányaimat, legeltesd az én juhaimat,« vagyis : vezesd azokat, kikért meghaltam, az igazság és jog, a becsület és erény, az üdvösség utján, és »Én veled leszek a világ végéig.« Igen, kedves ifjak, a pápával jelen van Krisztus. A pápa oly személy, ki mögött a hivő látja Krisztust. Jézus a szív törvényénél fogva jelen van velünk az Olláriszentségben, de némán, olt nem beszél; pedig az ő juhainak és bárányainak szükségük van az igazságra, jogra, az erényre : beszél tehát a pápa állal. Jelen van az Úr az Olláriszentségben, de olt nem vezet, nem kormányoz; pedig az ő nyája a téveteg, bűnre hajló emberiség vezetésre szorul; azérl ott van a Vatikánban, ott van a pápában, hogy általa kormányozzon : vagy oltárra emeljen, ha valaki erényei miatt méltó rá, vagy kizárjon az egyházból s igy a mennyországból is, ha a bűnös megjavulni nem akar, mert »a mit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is.« Tehát a gőgös eretnekek hiában kiáltanak fel a megtévedt Pascallal: »Ha könyvemet elítélik Rómában, felmentik az égben !« Hiában, mert sz. Ágostonnal közmeggyőződés : »Roma locula, causa finita« ; tehát Róma ilélele az egész ker. világ Ítélete. De hogy Jézus helyettese az ő nyáját téves útra ne vezesse, igazság helyett tévedéssel ne táplálja ; hogy a gonosz szellem, ki magát az Urat is megkisértelte és keresztre feszílelte, tévedésbe ne ejtse, Jézus imádkozott Péterért, hogy »meg ne fogyatkozzék hite.« A vérző dinászliát tehát meggyötörheti a gonosz szellem bérenczeivel; a pápa bűnbe is eshetik, s személyének érdeme és dicsősége, ha erényes, mint XIII. Leó ; de a pápa hite meg nem fogyalkozhalik. Azérl találóan az ő jelvénye : Sz. Gergely, fülébe sugó galambbal. És csakugyan a pápák hite mindig ugyanaz, tegnap és ma; XIII. Leó-é ugyanaz, mi 262 elődjé-é sz. Péterével. Azért a keresztény világ, ha hitről volt szó, mindig azt kérdezte : »Uram, hová menjünk? Te nálad vannak az örök élet igéi!« Megbotolhat mindenki, meg a püspökök, még ha antiochiai, alexandriai vagy konstantinápolyi pátriárkák is azok, de nem a pápa, kinek hitéért Jézus azérl imádkozott, hogy megerősítse atyafiait a hitben. Valóban, a pápa egy folyton fénylő pont, egy álló csillag, világító torony a tévelvek közt bolyongó emberiségre. Ezekből mosl már megérthetitek, kedves ifjak, miért borul térdre a pápa előtt az igaz hivő, miért csókolja lábait, miért tanúsít iránta olyan hódolatot, mely túlzott volna, ha nem a pápa személyével láthatatlanul és bensőleg egyesült Jézus Krisztusnak szólna. Igen, a keresztény világ határtalan tisztelettel veszi körül a pápát, és erre méltó is. De jól jegyezzük meg, nem magas állása, láng-