Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

Jk CZISZTERCZI REND PÉCSI FŐGIMNÁZIUMÁNAK TÖRTÉNETE. Hazánk kulturális életében Pécs városát első hely illette meg a múltban és diszes helyet foglal el a jelenben. Szent István első királyunk 1000-ben alapította a pécsi püspökséget és hihetőleg vele egyidejűleg iskola is keletkezett, mert Bonipert, az első pécsi püspök, 1008-ban Fulbert carnoti püspököt kéri, hogy küldje meg neki Priscian nyelvtudományi munkáját; mi Pécsett létező vagy létesítendő iskolára mutat. Idővel szerzetesrendeink közül is telepedtek le többen városunkban, mint a benedekrendüek, dömések, ferencziek, pálosok, a karmeliták ; a női szerzetesek közül a domonkosiak az egyik külvárosban és erzsébetiek (Hospitale S. Elisabeth). A hol pedig ennyi szerzetes volt, iskoláknak is kellett lenniök, mert a szerzetesházak akkor is a tudományosság és műveltség mindmegannyi tűzhelyei voltak. Az Árpádok korában Pécsnek főiskolája is volt, melyben különösen a jogtudományt hallgatta nagyszámú tanuló; de e főiskola már a XIII. századvégén megszűnt. Nagy Lajos királyunk a III. Endre halála után beállott zavargások alatt elenyészett veszprémi egyetem helyett városunkban alapilá uj egyetemét 1367ben, mivel a városok közt »kitűnőbb és ezen czélra alkalmasabb«. Az egyelem a siklósi kaputól nem messze, ettől nyugatra fekvő benczés apátsághoz volt kapcsolva, a jelenlegi nőegyleti ház közelében, a régi püspöki kert helyén. V. Orbán pápa megerősítő bullája értelmében a pécsi egyetemen a hittudomány kivételével, a szabad művészetek, a világi s egyházi jog és minden egyéb tantárgyak tanítása megengedtetik. Az egyetem fődirektora és cancellárja mindig a pécsi püspök, széküresedés esetén a káptalani helynök. Jogában állott a püspöknek felügyelni az előadott tanokra és az érdemes egyéneknek, az előirt vizsgálatok után, doctori czimet is adományozni. E virágzó egyetem életrevalóságát mutatja azon körülmény, hogy a mohácsi nap után bekövetkezett szomorú időben is fenn tudta magát tartani 1543-ig; a minek némileg, tanárainak adott dús fizetés és a jogtudományra fektetett kiváló gond is lehetett oka. A mohácsi ütközet után beállott pártviszályok a török uralom alá hajtják hazánk legnagyobb részét. A hódoltság átkát csakhamar érezte Pécs városa is; már a mohácsi csata után felégettetett : 1541-ben Albinéi Simon még megvédelmezte, de 1553-ban az őrség által elhagyatva, török kézre kerül, magyar lakósai jórészt kipusztultak, ráczok és bosnyákok települnek a régiek helyére. Szulejmann idejében szandzsáksági székhely lesz Pécs, a budai beglerbég hatósága alatt. Megkedvelték a szép fekvésű várost a törfkök is. Otthonosan *