Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

berendezkedtek, mecseteket és dervis-kolostorokat építettek. Uralmuk alatt a régi tudományos élet halvány folytatását találja a dervis iskolákban. A régi székesegyház is iskolává alakíttatott, a mint a régi templomajtók kőpárkányzatának török, arab és perzsa feliratai bizonyítják. A város és környékének katholikus lakossága nyomasztó viszonyok közt élt a török uralom idején. A városnak 1581-ben egyetlen István nevü kath. lelkésze említtetik, ki egyúttal a theologia tanítója is volt, a mi azt bizonyítja, hogy a katholikusoknak is voltak iskoláik. A következő században azonban, papság hiányában, csak a jezsuita-rend lelkes tagjai látogatták meg időnként a híveket, hogy a városon kívül fekvő Mindenszentek templomában köztök a hitéletet fönntartsák. Pécs a török hódoltság korában nagy, népes és gazdag kereskedő város volt, mit a következő esemény bizonyít. 166i-ben Zrínyi Miklós bán s Hohenlohe a németbirodalmi hadak egyik osztályának vezére Pécs visszafoglalására hadaikkal a város alá szállottak ; mig Hohenlohe a várost ostromolta, Zrinyí a lovassággal az eszéki hid elrontására indult. Ezalatt az elfoglalt város a katonák zsákmánya lett, kik kirabolták s feltörték a raktárakat, pinczéket, megraktak 300 kocsit posztó- és ruhával, összeszedték mindenütt az arany és ezüst edényeket, a selyem szőnyegeket, a drágaságokat, sok tevét, öszvért és más barmot találtak, lovat pedig 3000-nél többet és pénzt nagy mennyiségben. Egy katona maga 2000 drb arany és 10,000 drb ezüstpénzt zsákmányolt, még a mecsetről is leszedték az óloinfödélzetet. E közben Zrinvi is visszatért sikerült kirándulásából; a várat azonban faltörő ágyuk hiányában bevenni nem lehetett, mire a kifosztott várost is elhagyták. Buda visszafoglalása után azonban Pécsre is leiderült a szabadulás napja. Lajos badeni őrgróf 1686. okt. 16-án megszállotta a várat, melynek 7000-nyi őrsége, ivóvíz szűke miatt tisztjei ellen fellázadva, kegyelemre megadta magát. Az őrgróf Thüngen tábornok parancsnoksága alatt, keresztény őrséggel látván el a várost, tovább vonult. A szabaddá lett város csakhamar üdülni kezdett, a tudományok is visszajöttek elfoglalni az iskolák városát. Betelepültek a jezsuiták, kiknek első nevelő intézete a régi hagyomány szerint ugyanazon a helyen állt, a hol a török uralom előtt a plébániai lak volt, t. i. az egykori jezsuita, most plébániatemplom átellenében észak felé fekvő emeletes ház helyén, melyet Ország András építtetett. E házat utóbb Prandau br. özvegye, Pejacsevich Anna grófnő vette meg, most pedig Nádossy Kálmán tulajdona. A jelenleg is virágzó gimnázium alapitója Széchenyi György esztergomi érsek volt, ki 1694-ben 50 ezer Irt alapítványt tett le a jezsuiták számára, egy collegium emelésére, mint a következő alapítványi oklevél mutatja : Nos ílregorius Széchény Miseratione divina Ecclesiae Metrop. Strig. A-eppus locique et Comitatus ejusdem supremus Comes, Primas Begni Hungáriáé, Legátus natus, Summus ac Secret., Cancell. S. C. Begiaeque Majestatis Intimus Consil. etc. Daraus pro memoria lenore praesentium significantes quibus expedit universis. Quod postea quam Divino ita nobis inspiranle et vires clementer largiente Numine varias, pias ac salutares fundationes fecissemus, occurrit deplo-