Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 43 — A tanév beosztása ismételve változásoknak volt kitéve. Az első tanrendszer és a Ratio Educationis alapján a tanév kezdetét vette nov. 1-én és végződött szept. első napjaiban. Egy 1831. máj. 17-én 13905. sz.a. kelt rendelet szerint a tanév okt. 1-től kezdődik és julius végén fejezte lik be. Ezen szokás hossza ideig megmarad, kivételkép az 1853—54. tanév szept. 15-én kezdeteit meg és befejezést nyert jul. 30-án. A jövő tanév azonban a m. kormány 1854. máj 31-én 4607. sz. a. kelt rendeletével ismét okt. 1-én veszi kezdetét ; ismétli ezen intézkedést a m. kormány az 1854. decz. 15-én 21,852. sz. a. kelt rendelete is. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium ujabb változást hozott be, a mennyiben 1876-7. tanévtől kezdve, az év kezdetét szept. l-re, végét jun. utolsó napjára határozta. A nagy szünidő volt, tehát szept.—okt,, majd aug.—szept., jelenleg jul.— aug. hónapok. Kisebb szünetek a jezsuita rendszer korában, a karácsonyi szünidő 4 nap, farsang végén 3 nap, húsvéti szünidő nagycsütörtöktől fogva húsvét utáni keddig bezárólag, pünkösd két napja. A Ratio szerint a rendes heti szünidőn kivül, karácsonyi ünnepeken, larsang végén 3—3 nap, a királyi felségek név- és születés napjai, a húsvéti szent hét és pünkösdi ünnepeken 3 nap. Az 1853-54. tanévben a felsőbb tanhatóság a következő ünnepeket engedélyezi : a karácsonyi szünet 4 nap, az év utolsó napja, farsang végén 3 nap, hamvazó szerda, a császár és császárné név- és születés napja, a húsvéti szünidő nagycsütörtöktől húsvét utáni csütörtökig, a pünkösdi ünnepeken 3 nap, mindenszentek napja, a szerzetes gimnáziumokban a rend védő szentjének ünnepe, az első és második félév között öt nap, az igazgató 2 napot engedélyezhet. 1868-ban megszűntek a félévi vizsgálatok vele együtt a félévi szünnapok is, de a heti csütörtök és vasárnap, vagy szombat, vasárnapon kivül, kisebb szünidő volt karácsonykor és pünkösdkor t. i. a kettős ünnepeket megelőző és követő napon; húsvétkor virágvasárnaptól húsvét utáni péntekig bezárólag. Az igazgató 4 szünnapot adhat. A jelenben érvényben levő középiskolai rendtartás szerint a karácsonyi szünidő decz. 24-től bezárólag jan. 2-ig, a húsvéti szünidő virágvasárnaptól húsvét utáni keddig bezárólag tart. Iskolai szünet van még a király születése és nevenapján, továbbá a koronázás évfordulóján. Az igazgató három, nem egymás utáni következő napot engedélyezhet. Tannyelv. A tanitást intézetünkben változó tannyelv alkalmazása mellett teljesítették a tanárok. Az alapítás idejétől sokáig latin volt az oktatás nyelve, amint az életben is általános használatnak örvendett. A Ratio Educationis megengedte a hazai nyelv alkalmazását is ott, hol szükségesnek mutatkozott, különösen az ismeretek értelmezésére. II. József a német nyelvet rendelte tannyelvül ; rendszere megdöltével ismét a latin került uralomra, hittant azonban magyarul tanullak és az I. osztályban magyar nyelven adták elő a többi tárgyakat is; a hazai nyelv csak mint tantárgy szerepelhetett. Az 1844. országgyűlés II. tőrvényczikke a magyar nyelvet rendeli tanközeggé, a minek alapján már ez évi jul 24-én 27.215. sz. a. kelt legfelsőbb rendelet, a magyar nyelvnek mint tannyelvnek használatát rendelé el az összes magyar tanintézeteknél. Rármily örvendetes volt e törvény és rendelet, a latin nyelv nem szorult ki egészen az iskolából 1849-ig, midőn minden tantárgy magyarul tanitandó a helytartótanács rendelete szerint.