Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 42 — Mészáros Nándor (1884-89) főigazgató, kir. tanácsos. Pallér Kelemen (1889-90) h. főigazgató, cziszterczi rendű áldozó pap, székesfehérvári főgimn. igazgató. Spitkó Lajos (1890-95) főigazgató, kir. tanácsos. Tanári testület. A gimnázium élén igazgatók állanak. Az igazgatók igazgatói teendőik mellett egyszersmind az intézet tanárai is, kik a gimnázium tanulmányi, fe­gyelmi és gazdasági ügyeit vezetik, a tanári tanácskozmányok elnökei és fel­ügyeletük alá tartoznak az intézet egyesületei. A szerzetes rendű igazgatókat és tanárokat rendfőnökeik alkalmazzák. Midőn az intézel állami felügyelet alá ju­tott, a világi tanárokat Pest szab. kir. város aProceruin suffragio« választják, de a király megerősíti. A főgimnáziumban alkalmazott egyházmegyei tanárokat a pécsi püspök nevezte ki. A rendi tanárok ellátásáról gondoskodik a rend, a világiakat fizette a kormány (350—800 frt), az egyházmegyeiek (750 frt) a Szepessy-alapból nyerték fizetésüket. Azon helyettes világi tanárok, kiket időn­ként a cziszterczi rend alkalmazott az intézetben, a rendtől húzták fizetéseiket. A tanárok nemcsak oktatói, hanem nevelői is a tanulóifjúságnak, mely­nek szellemét és szivét gondozni hivatásuk ; ezért van, hogy a tanár minden­ben részt vesz, amiben a tanulóifjúság ; részt vesz vallási kötelmeik teljesíté­sében és fenntartója a fegyelemnek. A gimnáziumi ügyek elintézésére szolgálnak a consessusok vagyis tanári tanácskozmányok, melyek majd hónaponkint kétszer, majd minden hónapban, majd a szabályrendeletekben megállapított időben vagy ezeken kívül szükség­letek felmerülése szerint tarlatnak. A tanácskozmányok tárgyai : az ifjúság tanulmányi előmenetele és erkölcsi haladásán kívül egyébb administrativ ese­tek és módszertani megbeszélések. A jegyzői tisztet a tanári karból választott jegyző viseli. Az osztályrend­szer idejében a tanárok osztályukban minden tárgyat tanitottak annyi órában, a mennyit a tanrendszer előirt. A szakrendszer életbeléptetése óta a szük­ségnek megfelelőleg, különböző óraszámban tanítanak, de a 20 órát meg nem haladják. Tanitási idő. A tanítás délelőtt és délután történik naponként; de heten­kint az első rendszer idejében kedden és csütörtökön egész nap, majd a Ratio Educationis korától fogva csütörtökön egész nap, később intézetünkben szerda és szombat délutánjain, most kedd és csütörtök délutánjain szünetel a tanítás. A tanitási kötelezettség mindenkor az egész tanévre terjedt ki. A tanév tiz hónapot foglalt magában egy-két esetet kivéve. Ilyen volt az 1847—48. tanév, melyet a szabadságharcz kitörése miatt, korábban kellett befejezni; az 1861—62-iki tanév, a helytartótanácsnak 1861. szept. 4. 52,122. sz. a. ren­deletével nov. 1-én kezdődött és julius végéig tartott, tehét 9 hónapig; az 1866. tanévet a helytartótanács ez évi jul. 12-én 54,948. sz. alatt kelt ren­deletével a háborús viszonyokat tekintve, idő előtt bezárta.

Next

/
Thumbnails
Contents