Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 20 — II. osztály: hittan és biblia, latin és magyar nyelv, olvasmányul szemelvények ; számtan, földrajz (Magyarország és részei); analytikai vagy synthetikai gyakorlás, irás gyakorlás. III. osztály: hittan, latin és magyar nyelv, olvasmányul szemelvények, Cicero rövidebb levelei. Cornelius Nepos, Floro és .lustinus-ból, számtan, magyar történelem 1526-ig, földrajz (Erdély, llaliczia, Bukovina, Lodoméria, Bosznia, Szerbia, Bolgárország és Románia); synthetikai gyakorlás. IV. osztály: hittan, latin és magyar nyelv (syntaxis ornata és prosodia), olvasmányok : Cicero, Sallustius, Julius Caesar és Curtius, Plinius, Seneca, Plautus, Terentius és Ovidius, számtan, magyar történelem I. Ferdinándtól Ferenczig, egyetemes földrajz, az osztrák ház Magyarországon kivüli birtokaik, orosz, porosz, Szilézia, szász, bajor országok, német birodalom és Svájcz, föld és égteke használata, synthetikai gyakorlás. V. osztály: hittan, rhetorica, logika, görög archeologia és irály gyakorlat, számtan, magyar és ausztriai történelem, földrajz az előbbiekhez Európa és Ázsia, terményrajz, állattan, röktönzött irály gyakorlás. VI. osztály : hittan, Poétika, római archeologia, számtan, magyar és ausztriai történelem, földrajz Afrika, Amerika, terményrajz, növény és ásványtan, röktönzött irály gyakorlás. Rendkívüli tárgyak : a geometriai elemek, görög nyelv, természet és hazai jognak elemei. A tannyelv latin volt ugyan, de a magyar nyelv ápolása kötelessége volt minden tanárnak: a hittant magyarul adták elő és az alsó osztályokban a többi tárgyat is magyarul magyarázták. Naponkint 4 óra volt az előadási idő; kedd délután és csütörtök egész nap szünet. Behozatik az osztály rendszer, de az osztály-tanárok nem mennek fel tanulóikkal. Az iskolákra való felügyeletet a kerületi főigazgatóra bizza. A tanügyi bizottság megszűnt és az egész tanügyet a m. kir. helytartó tanács kezeli. E rendszer szerint tanitottak a pécsi gimnáziumban 1807-től 1850-ig, a Thun-féle rendszerig. Harmadik tanrendszer. Azon tanulmányi rendszer, melyet a Ratio Educationis megállapított 1850-ig volt érvényben. A szerencsétlenül végződő szabadságharcz után bekövetkezett politikai változásoknak megfelelő volt a tanügy teljes átalakítása. 1849-ban jelent meg az »Entwurf dér- organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich«. E tanrendszer Poroszországból vétetett át, Exner és Bonitz alkalmazták az osztrák viszonyokra, Thun Leo osztrák miniszter pedig hazánkba hozta be 1850-ben és ezáltal a magyar tanügyet az absolutismus önkényének kiszolgáltatta. Az uj tanterv szerint megszűnt az akadémia philosophiai cursusa és a gimnáziummal egyesitelett, mint ennek 7-ik és 8-ik osztálya. Az uj tanszervezet a középtanodákat al- és főgimnáziumokra osztja, mindegyik 4 osztállyal bir. A régi osztályrendszert felváltja a szakrendszer, melynek czélja az ifjúval