Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 21 — minden tárgyat alaposan felfogatni és a felfogottat szilárdul megtartani, végül általános műveltségre vezetni. A gimnáziumi oktatást az érettségi vizsgálat zárja be. E rendszer szerint az ó classicai nyelvészet az oktatás alapja, de már a természettudományokra is gondot fordit. Nagy gond fordíttatott a valláserkölcsös nevelésre, hetenkint 2 óra volt kijelölve minden osztályban a hittan tanítására; a görög nyelv a III. osztályban kezdetik meg; helyet nyer a magyar nyelv is; a német nyelvre nagy súly van fektetve; elő van irva a természetrajz és természettan alapos tanítása. A világtörténelem behozatott az algimnáziumba is ; a bölcsészeti alapfogalmak a VIII. osztályban adatnak elő. A pécsi gimnázium az ujterv szerint 1850—51. tanévre csak 4 osztályú gimnáziummá alakult, az 5-ik és 6-ik osztályt a régi rendszer szerint tanították, de az uj rendszerhez is alkalmazkodlak a betüszámtan, görög és német nyelv tanításával. A következő évben sikerült csak az átalakulás teljesen és a liceum bölcseleti tanfolyama Pécsett is egyesittetett a gimnáziummal, a midőn az uj rendszer is teljesen életbe lépett, a következő tárgy és óra beosztás szerint: Tantárgyak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Vallástan 2 2 2 2 2 2 2 2 Magyar nyelv 2 2 2 2 2 2 2 2 Latin nyelv 8 7 5 5 5 5 5 5 Görög nyelv — — 4 4 4 4 3 3 Német nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Földrajz 3 Történelem — 3 3 3 3 3 3 3 Mennyiségtan 3 3 3 3 3 3 4 — Természetrajz 2 2 3 — 2 — — — Természettan — — — 3 — 3 3 5 Bölcselet 2 Heti órák összegei 23 22 25 25 24 25 25 25 Tagadhatatlan, hogy a Thun-féle rendszer a régihez képest nagy haladás volt paedagogiai tekintetben, súlyt helyez az értelem gyakorlására, de hiányai is voltak, mint minden tantárgynak kétszeri előfordulása, a szakrendszer szigorú alkalmazása a legalsó osztályokban, az egyetemes történelem előadása az alsó osztályokban, a túlságos óraszám, a vizsgálatok eltörlése. Mivel a németesítés volt czélja, továbbá a német előadás kényszere, gyűlöltté tette a nemzet előtt azt is benne, mi haladásra vezethetett; igy tehát a Thun-féle rendszer idegen irányzatánál fogva, népszerűségnek nem örvendett és 1861-ben uj tantervnek adott helyet. A szabadabb szellem fuvallata már korán érezhető a pécsi főgim-