Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 19 — a másodikban helyette volt terményrajz. A II. osztályban: a latin classicusok olvasása hitregetannal, stylus gyakorlatok, német vagy más hazai nyelv, földrajz, történelem, mennyiségtan, terményrajz, jogbölcsészet és magyar jog. Összesen heti 25 óra. Rendkívüli tárgyak: görög nyelv, kisérleli természettan, költészettan és bevezetés az újság olvasásba. A tanulási idő a grammatical osztályokban délelőtt 1/28-tól—10-ig, délután YaS-től—4-ig tarlott; igy volt a lmmanislicai osztályokban is a téli félévben, a nyáriban pedig tői—9-ig délelőtt, délután pedig V

23-tól—5-ig. A heti szünidő csütörtök egész nap. Tannyelv a III-ik osztálytól fölfelé a latin nyelv. A vallásosság emelésére a grammatical osztályokban a sz. misén kívül vasárés ünnepnapokon délelőtt és délután a cathechetá'k által vallásoktatás tartatott; a humanisticai osztályoknak pedig délelőtt adhortatio, délután congregatio. Közoktatásügyünk e rendszer szerinti fejlődésének azonban több akadálylyal kelleti megküzdenie; hátrányul szolgált, hogy a királynő országgyűlés nélkül intézkedett, továbbá, hogy kötelezővé tette a német nyelvet, végül mivel az osztrák tartományok rendszerével megegyezett, attól léitek, hogy vele a monarchia egysége czéloztatik. A protestánsok pedig autonomájukal annyira féltették, hogy iskolájukba be sem vitték a Ratiot. Mária Terézia által a tanügy terén telt újításokat tovább folytatta, bár más szellemben, lia József. A közoktatás terén is az volt ezélja, hogy Magyarország különállását megszüntesse. E miatt a német nyelvet leszi az állam hivatalos nyelvévé és a gimnáziumba csak oly tanuló vételhetik föl, ki németül írni és olvasni képes. Az iskolakötelezettséget elrendeli és tandijat hoz be, hogy a szegény tanulókat az iskolákból kizárja. Fölosztja az országot öt tankerületre, az egész oktatásügyet Niczky Kristóf grófra bizza, kinek felügyelete alatl Makó Pál és Szerdahelyi (íyörgy, volt jezsuiták, uj nevelési rendszert készítettek, mely a köznevelést igen szabad szellemben szervezte. A tanerők alkalmazásánál a vallás nem jő tekintetbe. József tanügyi intézkedéseinek kevés sikerök lett; a tanítás rosszabb volt, mint azelőtt, mert az uj rendszer csak vallástalanságot, erkölcstelenséget okozott és a tudományok hanyatlását vonta maga után. József halálával tanügyi intézkedései is hatályon kívül helyeztettek. A tandíj s az iskolakötelezettség eltöröltetett, a német nyelv kiszorult s helyébe a magyar nyelv tanítása törvénybe vétetett. De csak a gimnáziumok alsóbb osztályaiba vitetett be, a felsőbbekben latin maradt az oktatás nyelve. Uj, minden vallásfelekezetre kötelező tanügyi javaslat készítésére már az 1790. országgyűlés küldött ki tanügyi bizottságot, melynek 1793-ban elkészült munkálatát Ferencz király Rollenhann gl. tanácsára 1806-ban módosítva megerősili. Az uj Ratio lényegben megegyezik a régivel. E módosított Ratio szerint a gimnázium (5 osztályból áll és pedig 4 grammatical és 2 humanisticus osztályból. Az uj Ratio szerint következő tárgyak adatlak elő: 1. osztály : hittan, biblia, latin és magyar nyelv, számtan, olvasás, irásgyakorlás. 2*