Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1893

— 62 — A rendtartásban engedélyezett, továbbá a helyi, legnagyobb részt vallásos cselekvényekkel összefüggő szünnapokon kiviil csak 2 napon — április 27. 28-án — nem tartatott előadás azon czélból, hogy Klamarik János min. tanácsos úr ő méltóságának jubileumán a vidéki tanférliak is résztvehessenek. Ezen szünetet a íiőigazgató úr engedélyezte. A rendes tantárgyakból a tananyag a megállapított állandó tanmenet nyomán kezeltetett és az előirt mértékben minden osztályban befejeztetett. A rendkívüli és azon rendes tantárgyakra is, melyeknél új tankönyv vétetett alkalmazásba, új tanmenet készíttetett s e szerint folyt az oktatás. Rendkívüli tantárgyak voltak: a franczia nyelv, a gyorsírás, a műének és szabadkézi rajz. Az idén is általán kevesen vállalkoztak — kivéve a műéneket — ezen mellék-, de hasznos tantárgyak tanulására, ugy hogy a gyorsírást és szabadkézi rajzot csakis a szaktanárok nemes buzgalma és önzetlen ügyszeretete mellett lehetett életben tartani, a mennyiben Magdics Gáspár, a gyorsírás tanára, 15 közül 8-at, Soóstő Gyula, a szabadkézi rajztanára, 18 közül 11-et ingyen részesített oktatásban. Fogadják az intézet és tanulóik nevében köszönetünket. Az évvégi vizsgálatok következő' rendben folytak le: A VIII. oszt. a valláslanból május 5-én, a többi tantárgyakból május 7. 8. 10. és 12-én: a többi osztályokban a valláslanból nagys. és főtiszt. Zsinkó István dr. olvasó-kanonok — mint püspöki biztos — bölcs és atyai vezetése mellett junius 9. és 11-én tartatott meg a vizsgálat, egyéb tantárgyakból pedig junius 16., 20., 22., 23. és 25-én. Az érettségi vizsgálat írásbeli része május 16., 17., 18., 19. és 21-én, szóbeli része junius 14. és 15-én volt. Junius 27-én d. u. a tornából, 28-án az ének- és zenéből díszes vendégkoszorú jelenlétében és tetszés nyilatkozatai között mutatták be ifjaink ügyességüket és buzgalmuk gyümölcsét. Junius 29-én hálaadó isteni tisztelettel záródott az év. 4. A tanulók állapotrajza. A tanintézetek létezésének czélját, a tanári kar összes törekvésének, munkájának rugóját, feladatát a tanulók képezik. Hiányos lenne tehát ismertetésünk, ha tanulóink ez évi életének, állapotának feltüntetésére csak a száraz statisztikai adatokra utalnánk; azokban csak az eredményt látjuk, nem az adatokat, nem az eszközöket, melyek azt létesítik. E helyen tehát főleg ezeket óhajtom röviden érinteni. Földi és jövő életünk boldogságának alapját és biztositékát a helyes nevelés és oktatás képezi. Ez pedig csak akkor helyes, ha vallás-erkölcsi légkörben él és mozog; mert, a vallás nem csak lelkünk tápláléka, de a leghathatósabb eszköz a szív nemesítésére, az akarat fegyelmezésére, a test és lélek összhangzó együttműködésének biztosítására, a szerzett műveltség, ludás jóra fordítására — Minél mostohábbak a viszonyok a benső, igaz vallásos érzület ápolására és felkeltésére nézve a külvilágban, sajnos még a családokban is, annál aggódóbb lélekkel kell a tanintézetnek résen állani ahogy nemes és áldásos működését — Isten segítségével — ez irányban is siker koronázza. Példa, szó, alkalom-nyújtás által igyekezett is a tanári testület, hogy tanulóink szivében vallás-erkölcsi kötelességeik csirája megeredjen, fejlődjék, megerősödjék. E czélból