Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892

XIII. Gyikos Péter: Leo élete és működése

— 8 —• Pecci, mint Camerlengo értesítette a távollevő bíborosokat, nuntiusokat és fejedelmeket a pápa haláláról; lakását a Valikánba tette át s ott rendezte be a pápa-választásra a conclavet. — A bíborosok majdnem teljes számban jelen­tek meg. Február 2()-án délelőtt a két első sikertelen szavazás után volt a harmadik, a midőn Pecci 44 szavazatot nyervén pápának választatott. A szava­zatok megszámlálása után mély csend állott be ; minden szem a niegválasztolt felé irányúit, ki halványan, lezárt szemekkel mozdulatlanul ült. A bíborosok egyike kérdé: Elfogadod-e a canoni választást, mely az egyház fejévé tett? . . . És Pecci mélyen meghatottan, de tiszta csengő hangon felhozá méltatlanságát és hozzá tevé: Miután Isten akarata, hogy elfogadjam, — nem mondok ellen . . . XIII. Leo nevet választotta és felvevén a pápai ruhát, fogadta a bíboros testület hódolatát s délután Szt.-Péter egyházának belső erkélyéről adta első pápai áldá­sát a népre. A hatalmak egyiránt szerencsésnek tárták a választást s a népek milliói világszerte örültek, hogy az egyház gyászának vége van ; — de az egyház-ellenes Róma nem nyugodott, tüntetett a pápa ellen annyira, hogy a koronázási ünne­pélyt márcz. 8-án szűkebb körben a Sixtinában tartották meg, mely alkalom­mal a fellázított csőcselék szitkok, gyalázások kiabálása mellett beverte azok ablakait, kik a pápa iránti tiszteletüket íiui hódolatukat külsőleg is kifejezték. * * * XIII. Leo, midőn Sz. Péter székét elfoglalta, az egyház oly napokat élt, melyeket egykor bizonyára legzívatarosabb napjai közé fog számítani, — harcz dűlt az egyház ellen majdnem mindenütt. És Leo Istenbe vetett bizalommal, mint Dávid, elvállalta a küzdelmet. — A bíboros testülethez intézett első beszé­dében ünnepélyesen megfogadta, hogy hivatását szentül teljesiti, hiven megóvja az egyház és apostoli szék jogait és igazait, — gondja lesz az emberek üdvére s e törekvéseiben soha semmiféle fáradságot nem kerül, minden bajt és kelle­metlenséget elvisel és soha — még látszatra sem fogja életét üdvösségénél többre becsülni. Először is békekezet nyújt az egyház ellen forrongó nemzeteknek, — de a béke árán jogairól le nem mond s Olaszországban a pápaság lelki hatalmának rovására az erőszakot el nem ismeri s ellene tiltakozik. — A socialisták forron­gásait, a tudományos hitetlenségnek fondorlatait megfigyeli és gondjai közé veszi. — Kiterjeszti íigyelmét a világrészekre, népekre és minden emberi ér­dekre ; szava az összes világrészekre elhat : nemzeteket békit, ellenőrzi iskoláit, vigyáz erkölcseikre, óvja elvadulástól házasságukat; kormányozza, védi, öregbiti Isten országát e földön, mely távol eső népekből, különböző nyelvekből, világ­részekből alakult. Szavaiban lelkünk elé lép azon igazság, hogy a katholicismus­nak nemcsak joga, köze van a modern világhoz, hanem, hogy ez a modern világ élettelen tetem, ha a pápaság nem leheli bele a lelket. * * * De nézzük működését! A katholicismus haladása vagy hanyatlása a pápaság sorsához van kötve. A pápaság fénye, ereje, tekintélye, biztonsága. Függetlensége Európa legvitalisabb

Next

/
Thumbnails
Contents