Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1891

Dr. Békefi Remig: Széchenyi István gróf, a magyar nemzet regenerátora.

Nagyérdemű Közönség! Hőn szeretett Ifjúság!

1) A mai nappal nemzeti ünnep hajnala hasadt meg édes hazánk egén ; mert Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar születésének százados évfordulójára ébredtünk. Nagy nemzetek, mint az angol és franczia, Pantheonba helyezik nagy férfiaikat: így teszik őket hazafias kegyelet tárgyaivá, s így adnak alkalmat, hogy a nemzet örege-apraja zarándokként keresse föl sirjokat, midőn lelkesedésökhöz szikrát, töíekvésökhöz rugót és elhatározásukhoz irányító fáklyát keresnek. Nekünk, kis nemzetnek, saját szivünket kell Pantheonná avatnunk; ide kell zárnunk jeleseinket, azon nagy alakokat, kik egy egész életet a haza kiváló szolgálatában töltöttek el. S most, midőn minden nemes honfi lélek a nagy Széchenyi István felé fordul, a hazafias kegyelet oltárán fellobogó áldozattól távol maradhatna-e a cziszterczi-rend pécsi főgimnáziuma az ő ifjúságával, a nemzet reményével s virágával?! Jer tehát hazáin szép reménye, kedves Ifjúság! lépj e nagy alak elé s kitörölhetetlenül vésd szivedbe vonásait, melyek szavában és tettében eléd tükröződnek! A XVIII. század abszolutizmusza hamar megérlelte gyümölcseit. A fejedelmek mindenhatósága az alattvalók jogérzetét szólaltatta meg. A népek szorosnak találták a jobbágyi köteléket s közös vágyakozással áhítoztak a pillanat után, melyben a hűbériség abroncsai szétpattannak. Az első lépést ez irányban a franczia nemzetgyűlés tette meg, midőn 1789-ben aug. 4- és 5-ike közötti éjjel az urbériség megszüntetését elvileg kimondotta. Nálunk e pillanatban a nemzeti közérzület II. József császárnak alkotmányt sértő rendeleteivel vívta az élet-halál harczot. S midőn a történeti jogot íigyelmen kívül hagyó uralkodó, jobb meggyőződésének sugalmazására, egy tollperczenéssel elnémította az országos elégedetlenség maró szavát, törvényhozásunk a nemzeti jog és alkotmány biztosítására fordította összes erejét. A nyomban bekövetkező világháborúk a közjogi és társadalmi ellentéteket háttérbe szorították; a szent szövetségből kisarjadzó reákczió pedig az alkotmány bástyáinak védelmére utalla nemzetünket. Jelszó lesz: a rendi alkotmány megvédése. Ezen eszme hatja át az egész nemesi társadalmat; e körül csoportosulnak a hon-atyák 1825ben; s ennek szolgálata képezi a köztudatban a hazafiság mértékét. Egyetlen férfiú bontakozik ki e szűk házi körből s európai eszmék alapjára helyezkedik, Széchenyi István gróf. A vallásos lelkületű apa, Széchenyi Ferencz gróf, s a gyengéden érző anya, Festetich grófnő, a keszthelyi (leorgicon nagy-lelkű alapítójának, Festetich Györgynek nővére, nyugodtan bocsátották el István fiokat, midőn 1809-ben az ') Ezen beszédet szerző szabadon előadta a cziszterczi-rend pécsi róm. kath. főgimnáziumának 1891. szept. 21-én lartolt Széchenyi-emlékünnepén.