Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1891

Dr. Békefi Remig: A szent korona nemzetünk történetében

— 22 — ám, — vágja vissza Bethlen — de csak koronás király nevezhet ki esztergomi érseket. A szent korona őrizetéről s helyéről országos törvény gondoskodik ; az 1712-iki kir. hitlevél kimondja, hogy a szent koronának helye e hon határain belül van. Nemzetünk ragaszkodása a szent jelvényhez hagyományossá lesz, s a korona kivitelében állami önállóságunk veszélyeit látja. Érthető tehát azon szívfájdalom, mely akkor rezgett végig e hazán, midőn II. József császár, a koronázás mellőzésével, szent koronánkat Bécsbe viteti s többi koronái mellé helyezi el. A nemzeti elkeseredés kínos hangjára ismerünk, midőn Sopronvármegye a nemzet sérelmét imigyen panaszolja el: »Annál fájdalmasabb a koronának e váratlan kivitele, minthogy az országbíró hozzájárúltával s a helytartótanács jelenlétében, melytől legjobban kellene várnunk a törvények fentartását, s maguk a korona őrök által hajtatott végre. Valóban nem érdemeljük meg, hogy a kik jobbágyi hűségünket már annyi példák által tanúsítottuk, kik őlelségeért, midőn még anyai ölben fekszik vala, a mindenünnen fenyegető ellenségek ellen vérünket és életünket felajánlottuk, s neki a legszorongatóbb körülmények között mindenünk veszélyeztetésével siettünk segedelmére, most ily bizalmatlanságot tapasztalni kényteleníttetünk .... Őfelsége jogát az ország szent koronájára alattvalói tisztelettel elismerjük ; de egyszersmind törvényeink iránti köteles hüségünknél fogva ki kell jelentenünk, hogy az ország csak azon föltétel alatt adta át a felséges ház első szülöttének örökösen a koronát, hogy összes kiváltságaink, szabadságaink és törvényeink szentül fentartassanak.« »Mert — adja hozzá Temes-vármegye — bármi legyen is oka annak, hogy a szent korona iránt az ország ily aggodalmas gonddal viseltelik, — akár mivel magát e szentséges ereklyét tiszteli, akár mivel általa jelenteni akarja, hogy a legfőbb országhatalom a király és a rendek között van megosztva, akár mivel azt oly kapcsúl -tekinti, mely a királyt a nemzettel összeköti: annyi bizonyos hogy eleink mind maguk úgy éreztek, mind nekünk utódaiknak örökségként hagyták hátra, hogy arra üdvünknél is nagyobb gondot viseljünk. Tudjuk ugyan s hiszszűk, hogy eleink is tudták, mikép a király s alattvalók közötti polgári kapcsolat szentsége s ereje nem külső jelekben létezik ; de bizonyos az is, hogy miután érzelmeiket az emberek egyedül külső jelek által nyilványithatják, s a köteles hűséget még a veséket vizsgáló Isten iránt is csak külső jelek által kell bebizonyítaniok. a korona örökké szent s alattvalói hűségünk és kötelességünk jelképe marad előttünk.« 2) De annál bensőbb az öröm, midőn II. József' császár a szent koronát halála előtt kevéssel vissza-adja nemzetünknek. A korona utja Pozsonytól Budáig valóságos diadalmenet. A főurak díszmagyarban, a főrangú hölgyek női díszöltönyben, a nemesség nagy számú küldöttséggel, a nép a maga egészében siet a szent korona elé. A merre a szent korona utja halad, az ifjúság siirű sorfalakat képez, fehérbe öltözött hon-leányok virágot hintenek, lelkes honfiak üdvözlő szónoklatokat tartanak, öröm-tüzek gyúlnak mindenfelé, a városokat kivilágítják, a ha') Fraknói: Pázmány Péter 125—6. 1. 3) Horváth M.: Magyarország történelme. VII. köt. 529 — 530. 1.