Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

— 6 — az egymáson fekvő rétegekből, azok állat és növény zárványaiból, ásványaiból mint zoologus, botanikus és mincralogus megalkotja az elmúlt évezredek történetét. A földtani kutatások, a rég kihalt állatok és növényeknek maradványai távolabb és távolabb időkbe vezették az embert s az ember beható kutatása tárgyaivá tette földünk történelmét keletkezésének és átalakulásainak tanulmányozásában. A föld keletkezésére nézve a magyarázatul jelenleg általánosan használt hypothesis a Kant — Herschel — La Place-féle elmélet. A földnek legrégibb kezdetleges állapotát nem ismerjük, arról csupán sejtelmünk van, de az bizonyos, hogy a földnek nem volt kezdettől fogva azon alakja, melylyel jelenleg bir; fejlődése számokban ki nem fejezhető hosszú korszakokat vett igénybe, a mint azt egyes rétegeiből kétségbevonhatatlanul be lehet bizonyitani. »Földünk, mondja La Place, miután a gázgomolyból (ballon aéri forme), melyből naprendszerünk kifejlődött, a forgás (rotatio) alkalmával a középpont futó (centrifugális) erő által kiszakittatott, izzó gömböt képezett, mely tolytonos hő kisugárzás következtében lassan hűlni kezdett s végre szilárd kérget kapott. A belsejében folyton működő vulkánikus erők, valamint a párák s gőzök lecsapódásából származott vizek vagyis neptunikus erők sokszorosan megváltoztatták bolygónk külsejét. *) De bármiként jött légyen is létre földünk, annyi bizonyos, hogy nincs eredeti állapotában; a föld gyomrába temetett, nagy részben kihalt állatok és növények maradványai, a jelenben is folytonosan tartó felületi s benső változások ezt bizonyitják. Habár a föld keletkezésére nézve kutatásaink örökre meddők maradnak is, — mert elménk véges és a dolgok lényegére, azok első jelentkezésére meg kell elégednünk hypothesisekkel, — a föld fejlődésére nézve annál inkább czélhoz vezetnek. Feltárt kutakban, bányákban, hegyszakadékokban látjuk a földkéreg rétegzettségét. Ezen rétegzetek képezik bolygónknak egyedüli hiteles évkönyveit azon különféle adatokkal egyetemben, melyeket a bennök levő ásványok és kövületek tartalmaznak; ezek a rétegek azon, részben még titokzatos hyeroglyphek, melyek nagyszerű vonásokban magának a földnek történelmét beszélik el. **) Bár ezen rétegek szerkezete és települési viszonyai is útbaigazítást adhatnak azok korára, mégis főleg azon szerves állati és növényi maradványok, melyeket különféle rétegek túlsúlyban tartalmaznak, juttatnak bennünket oda, hogy a rétegek egymásra következésének korát olykor teljes biztossággal megállapíthatjuk. A rétegek képezik, mondja Reclus, a természet nagy könyvének lapjait, a melyek csupán zárványainak ismeretével, a természetrajz segélyével betüzhetők ki tisztán. ***) Szép feladata tehát a geologusnak, hogy azon kapcsolati pontok *) La Place »Exposition du systeme du monde« 450. lap. **) Reclus: A föld 25. lap. ***) » » » 26. lap.