Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

— 7 — segélyével, a melyeket a szórványosan eléjüvő maradványok nyújtanak, újra megtalálja az állati és növényi fajok összeköttetését azon első kövületektől fogva, melyeknek csupán alig kivehető lenyomataira akadtak, egészen azon számtalan lényekig, a melyek mai napig népesítik be a földet. A csillagász az égi testek s a térnek mélységeit kutatja, a geolog pedig az idők mélységeibe hatol be. *) Amint látjuk a földnek is meg van a maga történelme ép ugy mint az embernek, vagy azok társaságának, a nemzeteknek. A népek történelmével a história, a földével a geologia foglalkozik. A történelemire az eseményeket .korok szerint — történelem előtti kor, ó-, közép-, uj- és legújabb kor — csoportosítja: a geologus szint így jár el, mikor a föld keletkezésének, képződésének, főképen pedig alakulásának felkutatott mozzanatait korszakokba foglalja össze. A geologusnak ezen korszakokra való osztásban okiratul a kőzeteknek egymáshoz való helyzete, kölcsönös viszonya és legfőképen a kövületek, vagyis a letűnt állat- és növényvilág maradványai szolgálnak. Ezen kövületek alapján határozza- meg a geologus valamely réteg korát viszonylagosan és nem számokban, s ugyanezen kövületek változatos sorozata szolgál alapul a föld történelének korszakokra osztásában. Ezek alapján külömböztetünk meg a föld átalakulási mozzanataiban öt geologiai korszakot, melyek a következők: Jelenkor, Újkor, Középkor, Ó-kor, Ős-kor. Számozott régibb beosztás szerint: | V. Jelenkor, Negyedkor (quartär), III. Harmadkor (tertiär), II. Másodkor (secundär), 1. Első kor (primär). Ezen korszakok további korszakokra (formácziók) vannak beosztva — a melyek ismét ujabb alkorszakokra oszlanak, a mint azt a következő geologiai kortábla mutatja: *) Rectus: A föld. 38. lap.