Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

— 11 — Az artézi-kut fúrásának eszméjére az embert a természet vezette. Nem egy természetes szökő forrás ismeretes, melyek vizeiket néha 5—25 i

nj-nyire szöktetik fel. Ezeknek szemlélése s a sok helyütt beálló viz-szükség kutatásra kényszeritették az embert, s mikor a felszökés okát megfejteni tudta, megszületett akarata: magán ilyen mesterségesen felszöktetett vizekkel segíteni. Minden artézi-kut mesterségesen előállított felszökő-forrás, melynek és az egyszerű természetes forrásoknak magyarázata a következő: A minő utat tesz a viz a föld felületén s kisebb mélységekben, ép oly utat tesz nagyobb mélységekben. S ha a vizet ezen föld alatti útjában követjük látjuk, hogy' az természetes súlyánál fogva mindig mélyebb, és mélyebbre törekszik a föld rétegein, ezen rétegek számtalan hasadásain és repedésein keresztül, mig csak valamely viztől áthatlan rétegre talál. Ezen viztől áthatlan rétegen mint talapzaton a viz meggyülemiik, majd később a nehézség törvényeinek engedve ezen áthatlan réteg kibúvásán, felszínre jutásán, forrás alakjában a felszínre kerül. felületére esett vizAz 1. ábra egy mennyiség b rédombot tüntet fel, tegig szivár

o& s a melynek a ré- ^^^^^^^^^^^^^^^^ a"

nak tet

eJ

én c <

l vízhatlan agyag. természetes forrás A domb egész a magyarázata. 1. ábra. Ha mesterséges fúrás által a föld mélyében olyan víztartóra bukkanunk, mely vízmennyiségét aránylag tetemesen magasabb helyről kapja, ugy hogy a kutmélysége s a beszivárgási függélyes között jelentékeny különbség van ; továbbá ha a rétegek, melyekben a fúrás történik, oly természetűek, hogy a víztartó réteg felül is, alul is vízhatlan réteg által szorittatik össze: — a víz nyomás a furt csőfelé irányul s a viz az emiitett magassági különbözetnek megfelelő nyomás által a közlekedő csövek törvénye szerint a felszínre vagy a felszín felé is emelkedik. Artézi kut tehát ott fürható, a hol a hegy medenczében talaj viz van, s hol a vizet könyen áteresztő rétegek, vízhatlan rétegekkel váltakoznak. A 2. ábrán az artézi kut elméleti képét közlöm, a a-a-a vízhatlan záró rétegek (agyag), bb vízgyűjtő réteg (laza homok), mely A-Anál felszínre jut s a légkörbeli csapadékot felveszi, 2. ábra. mely azután ezen réteg mélyebben fekvő részeibe szivárog. Ha most B.-nél a talajt megfurjuk ezen víztartó rétegig a víz ezen csövön fel felé tör — még pedig annál nagyobb magasságra