Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1889

Dr. Békefy Remig: Erkölcsös nevelés a családban

A föld mostani állapota virág és gyümölcs, melynek gyökere Jézus Krisz­tus : gazdag, dagadt folyam, melyből az emberiségre áldás özönlik, s melynek forrása Jézus Krisztus. Benne vannak a műveltség magvai és erői, mely a te­remtő eszmék tárháza, uj alakulások tetőzete állami, egyházi, tudományos és erkölcsi téren, — mondja Hettinger. S nem czáfolhatatlan igazság re.jlik-e ezen szavakban ? Mert mig a pogány világban az állam volt minden, az egyén semmi, legföljebb eszköz, melyet, ha czélszerünek látszott, felhasználl. ha pedig nem, zsarnoki módon tett el láb alól: addig a kereszténység kiveszi az embert az állam vas markából, s igy megteremti az egyént .joggal és szabadsággal. Mig az ó-kor görögje csak a görögben, a római polgár csak a római­ban látta ember-társát, s ezentúl minden idegen, szeretetre és rokon - szenvre érdemtelen volt: Krisztus után ledőlnek a nemzeteket elkülönítő falak, s az em­berek, a nélkül, hogy szülőföldjük s édes hazájok iránt ápolt hő szeretetükben megfogyatkoznának, a polgári és társadalmi egyenlőség tudatában, testvérekké lesznek, kiket közös származás, azonos vallás ,s egy forrásban fakadt szeretet fűz együvé. A pogány társadalom a család összes jogát az apa kezébe tette le : rá ruházván az élet és halál jogai ; a nőt pedig a jog köréből kizárta, s egyenlő ranguság helyett rabszolgasággal boldogította: a kereszténység felemeli a nőt méltóságának megfelelő jogi magaslatra férje oldala mellett, s kettőjük között egyenlően osztja meg a jogot és kötelességet a család-fentartás és gondozás nemes munkájában. A pogány államok rendszerré emelték a rabszolgaságot: az embert az állatig lesülyesztették, jogát az élethez és jóléthez megtagadták : élvezték a ha­lálos kimenetelű circusi játékokat: a kereszténység szétzúzta a rabszolgaság bé­kéit s embernek nyilvánította az embert, midőn világgá bocsátotta tanát, mely szerint »mindnyájan Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusban való hit által. Mert valahányan megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttélek fel ; ill nincs sem zsidó, sem görög, sem rabszolga, sem szabad, sem férfi, sem nő, mindnyá­jan egyek vagytok Jézus Krisztusban« ; az éhező és mulatozó nép »Panem et Circenses« (kenyeret és circusi mulatságot akarunk) kiáltása helyett felhangzik a szent misének »Add meg nekünk a mi mindennapi kenyerünket« magasztos éneke : az erőszakosan áldozatul dobott rabszolgának boszuért kiáltó habzó vére helyett, az emberiség megváltásáért megtestesült Isten-ember vérnélküli fönséges áldozatában találhat örömet és megnyugvást az ember. A pogányság nem nyújtott minta-képet, mely után az emberek indulja­nak : maga a vallás is az erkölcstelenség ügyvivője, a vallási ünnepek a nyilvá­nos és társadalmi bűnök alkalom-szerzői; az érzékiség korlátlanul tombol, az önhittség állandó diadalt ül, a birásvágy kielégítésében nem ismer határt, az ön­zés jogot lelkiismeret-furdalás nélkül tipor, vagyont pedig büntetlenül harácsol; a családi élet bomladozik, szülő-, testvér- és gyermek-gyilkosság napi renden ; tehetetlen császárok, hazaliatlan államférfiak, éhező és tétlen alattvalók verse­nyezve sietnek kihasználni az élei múló örömeit: a kereszténység, mivel tudta, hogy a milyen a. lükör előtt álló tárgy, olyan a kép is, magasztos eszményképül magát az Üdvözítőt állította fel, mondván : »Egy a ti mesteretek, Krisztus« ; a

Next

/
Thumbnails
Contents