Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1889

Dr. Békefy Remig: Erkölcsös nevelés a családban

— 6 — szenvedély pusztító Ifingja és a bün fortéiméi helyett Ő a lélek tisztaságát, a sziv jóságát és az akarat önzetlenségét kívánja: »Példát adtam nektek, hogy a mint én cselekedtem veletek, ti is úgy cselekedjetek« ; Krisztus megtöri a gőgöt és kevélységet, mert boldognak mondja a szelídeket; a fénhéjázás helyébe alázatosságot ültet: »Tanuljatok tőlem, meri szelid és alázatos szivíi vagyok> : szeretettel cserélte fel a szívtelenségét, irgalmassággal a szükkeblüséget : az önérdek hajhászása helyett áldozatra, a kétségbeesés beíveli Isten akaratában való megnyugvásra tanít: letörli a szegény arczárói a szégyen-pírt, felszárítja a kesergő könyüit, enyhíti a szűkölködő nyomorát; megköveteli a lélek lisztaságát, a szív nemességét és az akarat őszinteségét; kijeleli az önmegelégedés, a családi boldogság és a társadalmi jólét irányát ; kibékíti az embert Istenével, ember-társával és önmagával, s igy felemeli az embert azon magaslatra, mely előtt a világ összes tárgyai eltörpülnek. Míg Plátó, kinek pedig bölcseleti rendszere az ó-kor összes elmélete között leginkább megközelítette a kereszténységet, tanaiban még az emberi és természeti jogot is több ízben érzékenyen megsértette: s míg — Voltaire szerint Thalestől kezdve egész a legábrándosabb okoskodókig egy bölcselő sem gyakorolt befolyást még azon utcza erkölcseire sem, melyben lakott: addig Jézus Krisztus a megsértett jogrendet megingathatatlan alapokra helyezi s előkészíti a szabad ember szabad munkáját; az igazságra törekvésben a józan ismeret és tudomány kulcsát adja kézbe; a törvényekbe szigorral párosult szelídséget lehel; a társadalmi intézményeket a szeretet bensőségével zománezozza; a miivészeteket saját emlőin táplálja, saját ölében ringatja és ápolja: szóval átkarolja az egyént, családot, társadalmat, sőt az egész emberiséget, s viszi boldogító czéljai felé. De a ki behunyja szemét, még a nap ragyogó sugarait sem veszi észre. A független morál hívei is csak azért nem látják az igazságot, mert kezökkel fogják be szemöket. De ha már a vakság súlyos csapása érte őket, hallásukat talán nem vesztették el egészen. Vigyázzák meg tehát a meggyőződés azon benső hangját, mely egyesek kebléből az igazság erejével tör elő ! »Kereszténység nélkül nem volna Európában czivilizáczió«! kiált föl Herder. Bossuet szerint »ha Európa művelt akar maradni, kereszténynek kell maradnia!« Chateaubriandnak azt súgja szive, hogy »a vad Európát a kereszténység művelte« ! Macaulay is beismeri, hogy »a kereszténységnek sokkal többet köszön egész Európa czivilizácziója, mint a hódítók minden művének«! Eötvösünk, mély filozófiai vizsgálódás után, nyíltan megvallotta, hogy »mindaz, miben mi, keresztény nemzetek, az antik világ legműveltebb népeit és összes nem keresztény kortársainkat fölülmúljuk, a keresztény vallás eszméire vezethető vissza s mindannak bölcsőjét a katholikus egyház ringatta«! Gőthe fennen hirdette : »Bármennyire haladjon is a szellemi kultura, bármint fejlődjenek is a tudományok, az emberi szellem soha sem fogja túllépni a kereszténység szinvonalat és erkölcsi műveltségét, mely az evangéliumokban tündöklik«!